Kezek, amelyek emlékeznek.

MEMENTO

Az időn át megörökített emlékezet — gesztusok, amelyek összekötik a jelent és a múltat.

Kezek, gesztusok és szobrok melyek eszmékre, történelmi személyekre, eseményekre, győzelmekre, veszteségekre utalnak.

A megbékélés keze

Deák Ferenc emlékmű

Négy kéz közeli képe a kézfogás jelenetében.

Történelmi személy és korszak

Deák Ferenc (1803–1876), „a haza bölcse”, meghatározó szerepet játszott az 1867-es kiegyezés létrejöttében. Meggyőződése szerint a nemzet jövőjét nem a konfliktusok kiélezése, hanem a párbeszéd, az alkotmányos rend és a kölcsönös tisztelet biztosíthatja. Életműve nem katonai sikerekhez kötődik, hanem ahhoz a türelemhez és politikai bölcsességhez, amellyel képes volt összeegyeztetni az eltérő érdekeket Magyarország jövője érdekében.

Keletkezés és történelmi háttér

Az 1887. szeptember 29-én felavatott emlékmű Deák Ferenc ülő alakját négy allegorikus szoborcsoport fölé emeli. Justitia az igazságot jeleníti meg, míg a Nevelés és a Nemzeti Haladás, a Honszeretet és a Kiegyezés csoportjai Deák életművének legfontosabb értékeit idézik fel. A legkülönlegesebb jelenet a Kiegyezés allegóriája: két gyermek egymás felé nyújtja kezét kézfogásra, miközben egy idős férfialak óvón föléjük tartja kezeit. Nem ő köti meg a megállapodást, hanem vigyáz rá, így a politikai megegyezés egyetemes emberi gesztussá válik.

Huszár Adolf, Mayer Ede és Keszler Adolf alkotása, 1887. szeptember 29. [ref.]

A két gyermek kézfogása az idős alak óvó kezei alatt.

A Kiegyezés allegorikus szoborcsoport teljes alakja.

Justitia álló alakja könyvvel és mérleggel.

A Nevelés és a Nemzeti Haladás csoport két gyermekkel és nyitott könyvvel.

A Honszeretet allegorikus alakja gyermekkel és Magyarország címerével.

A diplomácia keze

George H. W. Bush szobra

George H. W. Bush mutató kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

George Herbert Walker Bush (1924–2018) 1989 és 1993 között az Amerikai Egyesült Államok elnöke volt, akit a gyors geopolitikai változások időszakában folytatott kiegyensúlyozott diplomáciájáról ismernek. Elnöksége alatt ért véget békésen a hidegháború, újraegyesült Németország, és Közép- valamint Kelet-Európa demokratikus átalakulása új korszakot nyitott.

Keletkezés és történelmi háttér

Bush 1989 júliusában, budapesti látogatása során zuhogó esőben mondott beszédet. Átnedvesedett jegyzeteit félretéve rögtönözve szólt a hallgatósághoz, és ez a közvetlen pillanat a látogatás egyik legemlékezetesebb mozzanatává vált. Máté István 2020-as szobra jobb kezében papírlapokat tart, finoman utalva erre a rögtönzött beszédre, miközben egyszerre idézi fel a diplomácia hivatalos világát és Bush természetes közvetlenségét.

Máté István szobra, 2020. október 27. [ref.]

George H. W. Bush papírlapokat tart a kezében.

A George H. W. Bush-szobor portréja mutató kézzel.

George H. W. Bush felsőteste mutató gesztussal.

A George H. W. Bush-szobor elölnézetből.

A befolyás keze

Ronald Reagan szobra

Történelmi személy és korszak

Ronald Reagan (1911–2004) az Amerikai Egyesült Államok 40. elnöke volt 1981 és 1989 között. Elnöksége a hidegháború utolsó évtizedére esett, és szorosan kapcsolódik azokhoz a politikai változásokhoz, amelyek Közép- és Kelet-Európát átalakították. Támogatói szerint politikája hozzájárult a szovjet blokk meggyengüléséhez, míg a történészek ezt általában összetett politikai, gazdasági és társadalmi folyamatok eredményeként értelmezik.

Keletkezés és történelmi háttér

Máté István 2011-es szobra Reagant sétáló alakban ábrázolja a Szabadság téren, nem ünnepélyes talapzaton álló államférfiként. Budapest egyik legtörténetibb közterén a szobor különböző politikai korszakok emlékei közé illeszkedik, párbeszédet teremtve eltérő történelmi nézőpontok között. Az előrelépő mozdulat a történelem folyamatos alakulását idézi, és a diplomácia, a nemzetközi befolyás, valamint a 20. század végének összetett öröksége felé irányítja a figyelmet.

Máté István szobra, 2011. június 29. [ref.]

Ronald Reagan lazán leengedett keze a kabátja mellett.

A Ronald Reagan-szobor portréja oldalnézetből.

A Ronald Reagan-szobor portréja elölnézetből.

Az empátia keze

Erzsébet királyné szobra

Erzsébet királyné jobb kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

Bajorországi Erzsébet (1837–1898), Ausztria császárnéja és Magyarország királynéja volt, akit a magyar törekvések támogatásáért és az 1867-es kiegyezésben játszott szerepéért őriz a történelmi emlékezet. A magyar nyelv és kultúra iránti érdeklődése, valamint vezető magyar politikusokkal kialakított kapcsolata miatt a magyar közvélemény különös szeretettel viszonyult hozzá.

Keletkezés és történelmi háttér

Zala György 1932-ben felavatott szobra nyugodt, elmélkedő testtartásban ábrázolja Erzsébet királynét, kiemelve emberi közelségét a császári méltóság helyett. A két világháború közötti időszakban készült alkotás tovább erősítette azt a képet, amely szerint a királyné hidat jelentett a Habsburg-udvar és a magyar nemzet között. Az ölében nyugvó, ellazult kéz méltóságot, megértést és empátiát sugároz.

Zala György szobra, 1932. szeptember 25. [ref.]

Erzsébet királyné ellazult keze az ölében.

Erzsébet királyné bal keze hátulnézetből, koszorú mellett.

Alulnézet Erzsébet királynéról koronával.

Az Erzsébet királyné-emlékmű oldalnézetből a fák között.

Az ülő Erzsébet királyné háromnegyedes nézetből.

A bizalom keze

Henryk Sławik és id. Antall József emlékműve

Id. Antall József asztalon nyugvó, nyitott kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

Henryk Sławik és id. Antall József a második világháború idején szoros munkatársak és barátok voltak. Együtt szervezték több mint harmincezer Lengyelországból menekült civil befogadását Magyarországon, és mintegy ötezer lengyel zsidó életét segítettek megmenteni. Humanitárius tevékenységükért mindketten megkapták a Világ Igaza kitüntetést. Barátságuk és együttműködésük a lengyel–magyar kapcsolatok egyik legjelentősebb történetévé vált.

Keletkezés és történelmi háttér

A 2017-ban felavatott emlékmű a hálás lengyelek ajándéka Budapest számára, és egy korabeli fényképet idéz meg. A két történelmi személyiség egy asztal mellett ülve beszélget: Antall élénkebb gesztusokkal magyaráz, míg Sławik nyugodtabban figyel és válaszol. A szobor nem hősi pózokat mutat, hanem egy bizalomra épülő párbeszédet, emlékeztetve arra, hogy a történelem sokszor csendes beszélgetésekben és közösen meghozott döntésekben formálódik.

Władysław Dudek, 2017. június 26. [ref.]

Antall József kifejező kezének közeli képe az asztalon.

Id. Antall József portréja az asztalnál, mindkét kezével.

Henryk Sławik és id. Antall József három beszélgető keze.

Henryk Sławik az asztal túloldalán ülve.

Id. Antall József az asztalnál ülve elölnézetből.

Az emberi jogok keze

Tom Lantos emlékműve

Tom Lantos összekulcsolt kezének közeli képe a térdén.

Történelmi személy és korszak

Tom Lantos (1928–2008) magyar származású amerikai politikus, holokauszttúlélő és az emberi jogok elkötelezett képviselője volt. A második világháború idején Budapesten élte át az üldöztetést, majd az Egyesült Államokba emigrált, ahol a Kongresszus tagja lett. Ő volt az egyetlen holokauszttúlélő, akit az amerikai Kongresszusba megválasztottak. Egész pályafutását a szabadság, a demokrácia és az emberi méltóság védelmének szentelte.

Keletkezés és történelmi háttér

A 2018-ban felavatott emlékmű Mamikon Yengibarian alkotása. A szobor Tom Lantost nem ünnepélyes pózban, hanem egy parki padon ülve ábrázolja, kezeit nyugodtan a térdén összekulcsolva. Mellette két bronzkutya foglal helyet, így a látogatók maguk is leülhetnek mellé. A szobor közvetlenséget sugároz: nem a politikust, hanem az embert mutatja be, aki egész életében a párbeszédet, a megbékélést és az emberi jogokat szolgálta.

Yengibarian Mamikon alkotása, 2018. február 1. [ref.]

Tom Lantos portréja a padon ülve, mindkét kezével.

Tom Lantos oldalnézetből, mellette a két bronzkutya.

Tom Lantos a padon, előtérben a két bronzkutya.

Az emberség keze

Raoul Wallenberg szobra

Raoul Wallenberg előrenyújtott kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

Raoul Wallenberg (1912–1945 után eltűnt) svéd diplomata volt, aki a második világháború utolsó hónapjaiban Budapesten magyar zsidók tízezreit mentette meg a deportálástól és a biztos haláltól. Védleveleket adott ki, védett házakat szervezett, és személyesen is közbelépett pályaudvarokon és halálmenetek során. 1945-ben a szovjet hatóságok letartóztatták, ezt követően nyoma veszett, sorsa máig tisztázatlan.

Keletkezés és történelmi háttér

Varga Imre 1987. április 9-én felavatott emlékműve a megmentés mellett az emlékezés történetét is felidézi. A bronzalak mögött álló két, kettéhasított svéd gránittábla Pátzay Pál 1949-ben elkészült, de felállítása előtt elpusztított Wallenberg-emlékművére utal. A hasadékon kilépő Wallenberg alakja mellett az elveszett szobor körvonala és Ovidius latin sorai emlékeztetnek arra, milyen könnyen magára maradhat az ember a történelem sötét időszakaiban. A finoman előrenyújtott kéz együttérzést és emberséget kínál a szemlélő felé.

Varga Imre alkotása, 1987. április 9. [ref.]

Raoul Wallenberg előrenyújtott kezének közeli képe vörös gránit előtt.

Raoul Wallenberg előrenyújtott kezének hátoldala, zöld növényzettel a háttérben.

Raoul Wallenberg oldalnézete, mögötte a gránitba vésett alak részletével.

Raoul Wallenberg felsőteste elölnézetből, egyik keze előrenyújtva, másik a zsebében.

Raoul Wallenberg hátulnézetből a kettéhasított gránitemlékmű előtt.

Raoul Wallenberg hátulnézetből a két gránittábla között.

A két világ között

Diákok hősi emléke

A diák kezének közeli képe a nyitott könyvön.

Történelmi személy és korszak

Az emlékmű az egykori Wesselényi Miklós Fiú Felsőkereskedelmi Iskola első világháborúban elesett diákjainak és tanárainak állít emléket. Nem egyetlen személyt ábrázol, hanem egy egész nemzedéket, amelynek tanulmányait és jövőjét szakította félbe a háború. Az emlékművet 1990-ben a második világháború áldozatainak névsorával egészítették ki.

Keletkezés és történelmi háttér

Fülöp Elemér 1934. november 4-én felavatott alkotása katonai egyenruhás fiatal diákot ábrázol, aki egy nyitott könyv mellett ül. Egyik keze a könyv lapjain nyugszik, míg a másik szuronyos puskát tart. A kompozíció a tanulás és a háború világát állítja egymás mellé, felidézve azt a pillanatot, amikor a tantermet felváltotta a harctér. Az elesettek névsora fölött Vörösmarty Mihály Szózatának sorai olvashatók, tovább erősítve az emlékezés személyes és nemzeti jelentését.

Fülöp Elemér alkotása, 1934. november 4. [ref.]

A puskát tartó kéz közeli képe, szuronnyal.

A fiatal katona portréja lefelé tekintve.

Oldalnézet a könyvvel és puskával ülő diákról.

A becsület keze

Honvéd emlékmű

Az angyal kezének közeli képe, amint magasba emeli a babérkoszorút.

Történelmi személy és korszak

A Honvéd emlékmű az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc katonáinak állít emléket. Bár a küzdelem katonai vereséggel végződött, a honvédek bátorsága, áldozatvállalása és hazaszeretete a magyar nemzeti emlékezet maradandó részévé vált. A szobor nem egyetlen személyt ábrázol, hanem mindazokat, akik a haza védelmében harcoltak, és akiknek emléke nemzedékeken át fennmaradt.

Keletkezés és történelmi háttér

Zala György alkotását 1893-ban avatták fel a budai Várban, ahol a kiegyezést követően a Honvédség emlékének egyik első jelentős köztéri emlékműve lett. A sebesült zászlót tartó honvéd fölött egy angyal babérkoszorút emel a magasba, miközben a megtépázott nemzeti zászlót is segít megtartani. A kompozíció így a katonai vereség emlékét a bátorság, a méltóság és a nemzeti emlékezés jelképeként őrzi.

Zala György alkotása, 1893. május 21. [ref.]

A honvéd kivont karddal az angyal babérkoszorúja alatt.

A honvéd és az angyal arcának közeli képe.

A Honvéd emlékmű teljes képe elölnézetből.

A Honvéd emlékmű oldalnézetből, fákkal a háttérben.

Az áldozat keze

ELTE egyetemi hősi emlékmű

Történelmi személy és korszak

Az emlékmű az ELTE azon hallgatóinak állít emléket, akik az első világháború idején az egyetemi előadótermeket a frontvonalakra cserélték, és soha nem tértek vissza. A diákalakok fölött Genius allegorikus nőalakja koszorút emel magasba, halálukat a személyes tragédia szintjéről az akadémiai erény, a hazafiság és a közös gyász jelképévé emelve.

Keletkezés és történelmi háttér

Az emlékmű gondolata az első világháború idejére nyúlik vissza, amikor egy 1917-es törvény előírta a helyi hősi halottak emlékműveinek felállítását. 1919-ben a mai ELTE elődjének számító Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatói gyűjtést indítottak elesett társaik emlékművére, ám az összeg a háború utáni hiperinfláció során elértéktelenedett. Több mint egy évtizeddel később a terv új életre kelt, és 1928-ban a bizottság a mai helyszínt választotta, ahol a főépület az Egyetemi templommal találkozik, hogy az emlékezés a mindennapi egyetemi élet részévé váljon.

Zala György és Kismarty-Lechner Jenő emlékműve, 1930. november 1. [ref.]

A sebesült katona bronzkeze ellazult ujjakkal.

Az ELTE egyetemi hősi emlékmű három előrelépő diákkal.

Három bronz kéz nyúlik előre az emlékműről.

Az emlékmű oldalnézetből, Geniusszal, a sebesült katonával és a diákokkal.

A cselekvés keze

A 32-es Mária Terézia Honvéd Gyalogezred emlékműve

A katona gránátot tartó jobb kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

A 32. Honvéd Gyalogezredet 1741-ben alapították Mária Terézia idején. Székhelye Pest, később Budapest volt, ezért budapesti háziezredként is ismerték. Az első világháborúban az ezred súlyos veszteségeket szenvedett, majd a trianoni békeszerződés katonai korlátozásai következtében feloszlatták. Az emlékmű nem egy konkrét katonát ábrázol, hanem az ezred első világháborúban szolgáló és elesett katonáinak állít emléket.

Keletkezés és történelmi háttér

Szentgyörgyi István emlékművét 1933. május 14-én avatták fel a közadakozásból létrehozott alkotásként. A sisakos katona mozdulata egyetlen pillanatot rögzít: jobb kezével kézigránátot hajít, bal kezében pedig puskát tart maga mellett. A gesztus nem megfontolást vagy várakozást mutat, hanem egy már zajló cselekvést. A bronzba és kőbe rögzített pillanat így egyszerre idézi fel a harc közvetlenségét és azokat, akiknek emlékére az emlékmű készült.

Szentgyörgyi István alkotása, 1933. május 14. [ref.]

A katona jobb karja és gránátot tartó keze.

A sisakos katona felsőteste és feje gránátdobás közben.

A katona bal kezének közeli képe, kezében puskával.

A katona felsőteste, látható puskával és sisakkal.

A gránátot hajító katona teljes alakja oldalról.

A gyógyító keze

Az orvosok hősi emlékműve

Az orvos és segítője kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

Az orvosok hősi emlékműve azoknak a magyar orvosoknak állít emléket, akik az első világháború során vesztették életüket. Az emlékmű nem név szerint idézi fel őket, hanem a hivatásukért áldozatot hozó emberek közös emlékét őrzi. Az egyetemi klinikák előtt állva a frontvonalakon és katonai kórházakban végzett orvosi szolgálatot kapcsolja össze a kötelesség, az együttérzés és az önfeláldozás eszméjével.

Keletkezés és történelmi háttér

Horvay János 1942-ben felavatott szoborcsoportja a hősiességet mélyen emberi nézőpontból mutatja be. Nem a győzelem vagy a katonai dicsőség áll a középpontban, hanem egy sebesült orvos utolsó pillanatai, akit segítő társai vesznek körül. A kompozíció pietàszerű felépítése a gyógyítást a bátorság és az önfeláldozás időtlen jelképévé emeli.

Horvay János emlékműve, 1942. május 17. [ref.]

A segítő két kézzel tartja a beteg alkarját.

A haldokló orvos, a segítő és az ápolónő arca.

Oldalnézetből a két társa által támogatott orvos.

A zuhanás keze

Mansfeld Péter emlékműve

Történelmi személy és korszak

Mansfeld Péter (1941–1959) az 1956-os magyar forradalmat követő megtorlások egyik legismertebb jelképévé vált. Tizenévesként vett részt a forradalomhoz kapcsolódó tevékenységekben, majd letartóztatták, politikai indíttatású perben elítélték, és nem sokkal tizennyolcadik születésnapja után kivégezték. Sorsa a fiatalság sérülékenységének és a politikai elnyomás emberi árának szimbóluma lett.

Keletkezés és történelmi háttér

Melocco Miklós Hullócsillag című emlékművét 2007-ben, Mansfeld kivégzésének évfordulóján avatták fel. Az alkotás nem győztes hősként vagy mártírként ábrázolja őt, hanem egy végtelennek tűnő zuhanás pillanatában, előrenyújtott, bilincsbe vert karokkal. A magasba emelt figura egyetlen megrendítő mozdulatot alakít át maradandó emlékezetté, felidézve az 1956 utáni megtorlások valamennyi áldozatát.

Emlékmű: Melocco Miklós, 2007. március 21. [ref.]

Bilincsbe vert kezek Mansfeld nevével és születési dátumával.

A veszteség keze

A német megszállás áldozatainak emlékműve

Gábriel arkangyal kezének és szárnyának közeli képe.

Történelmi személy és korszak

A német megszállás áldozatainak emlékműve a budapesti Szabadság téren áll, és Magyarország 1944. március 19-i náci megszállásának állít emléket. Párkányi Raab Péter 2014-es kompozíciójában Gábriel arkangyal a magyar országalmát tartja, miközben egy lefelé csapó, 1944-es évszámot viselő sas támad rá. Az emlékmű történelmi személyek helyett szimbolikus alakokon keresztül fogalmazza meg üzenetét.

Keletkezés és történelmi háttér

Az emlékművet a megszállás hetvenedik évfordulójára állították fel. Éjszaka helyezték el, és a mai napig nem avatták fel hivatalosan, mert létrejöttétől kezdve tiltakozások és élénk közéleti vita övezte. Szimbolikája és felirata számos eltérő értelmezést váltott ki, így Budapest egyik legtöbbet vitatott köztéri emlékművévé vált. Körülötte civilek fényképekből, bőröndökből, gyertyákból és személyes tárgyakból fokozatosan létrehoztak egy folyamatosan bővülő „ellenemlékművet”, amely a helyszínt a történelemről, az emlékezetről és a felelősségről szóló nyilvános párbeszéd terévé alakította.

Párkányi Raab Péter emlékműve, 2014. július 20. [ref.]

Gábriel arkangyal keze a magyar országalmával.

Gábriel arkangyal felsőteste felemelt kezekkel.

A bronz sas kiterjesztett karmokkal és szárnyakkal ereszkedik alá.

A sas karma Gábriel szárnya mellett, közelről.

Az emlékmű oldalnézetből az angyallal és a sassal.

A száműzetés keze

Málenkij robot emlékmű

Az emlékmű alakjának kezéről készült közeli kép.

Történelmi személy és korszak

A Málenkij Robot Emlékhely maradandó emléket állít annak a mintegy háromszázezer magyarnak – és a Kárpát-medence valamennyi „málenkij robot” áldozatának –, akiket bírósági ítélet nélkül hurcoltak el kényszermunkára a „kis munka” ürügyével. A Ferencvárosi pályaudvar mellett álló emlékmű egy olyan indulási pontra emlékeztet, ahonnan sok foglyot szovjet munkatáborokba szállítottak, és ahonnan sokan soha nem tértek vissza.

Keletkezés és történelmi háttér

Az emlékmű központi alakja egy megviselt, üres ruházat, amely azokat jelképezi, akiknek teste nem tért haza, és akik után csak a hiány maradt. A ma is működő vasúti környezetbe helyezve az alkotás összekapcsolja a múlt kényszerű indulásait a jelen mindennapi mozgásával. Nem elszigeteli az emlékezést, hanem csendesen a város élő ritmusának részévé teszi a száműzetés és a veszteség történetét.

Párkányi Raab Péter emlékműve, 2017. február 26. [ref.]

Közeli kép az üres ujjról, ahol a kéznek kellene lennie.

Három alak láncok és betonfalak mellett.

Az elhurcolt alakok oldalnézetből a vasúti vagonon.

Részben látható gyermek kifelé nyújtja a karját.

A hírnök keze

Steinmetz és Osztapenko szobrai

Steinmetz százados bal kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

Steinmetz Miklós és Ilja Osztapenko szovjet tisztek a második világháború során fehér zászló alatt közelítették meg az ostromlott Budapestet, hogy megadási tárgyalásokat kezdeményezzenek és elkerüljék a további pusztítást. Steinmetz még célja előtt aknára futott és életét vesztette, míg Osztapenko átadta üzenetét, de visszaútján halt meg. A szocialista korszak később a béke hősi küldötteiként állított emléket nekik.

Keletkezés és történelmi háttér

A szobrokat az 1950-es évek első felében állították fel, amikor a köztéri művészet a szovjet–magyar barátságot és a háborús áldozatvállalást hangsúlyozta. A történészi kutatások és közéleti viták később új megvilágításba helyezték történetüket, így az emlékművek nemcsak eredeti szerepük, hanem az emlékezet, a propaganda és a történelem értelmezésének kérdései miatt is figyelmet kaptak. A felemelt kéz és a fehér zászló ma is a tárgyalás törékeny lehetőségét idézi fel a háború közepette.

Steinmetz szobra: Mikus Sándor, 1958. Osztapenko szobra: Kerényi Jenő, 1951. [ref.]

Steinmetz százados nyitott kézzel fegyverszünetet jelez.

Steinmetz százados felemelt keze az arca mellett.

Steinmetz százados teljes alakja fehér zászlóval.

Osztapenko százados teljes alakja előrelépés közben.

A lelkesedés keze

Tanácsköztársasági emlékmű

Történelmi személy és korszak

A Tanácsköztársasági emlékmű az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaságnak állít emléket, annak a forradalmi rendszernek, amely mindössze 133 napig létezett, mégis maradandó nyomot hagyott a magyar politikai emlékezetben. A zászlót tartó, lendületes alak a tömegtüntetések és a forradalmi eszmék világát idézi fel, amelyek rövid időre átformálták Budapestet az első világháború és a Habsburg Birodalom összeomlása után.

Keletkezés és történelmi háttér

Kiss István nyolc méter magas emlékművét 1969-ben, a Tanácsköztársaság ötvenedik évfordulóján avatták fel, tükrözve a szocialista korszak hivatalos történetértelmezését. Az 1989 utáni politikai változásokkal az alkotás jelentése is új megvilágításba került. Ma a szobor nemcsak egy vitatott történelmi időszak emléke, hanem annak példája is, miként változik a közösségi emlékezet, és hogyan értelmezik újra a társadalmak saját múltjukat.

Kiss István szobra, 1969. március 21. [ref.]

Bal kéz, amely a lobogó zászlót markolja.

Oldalnézetből a felsőtest és a lendülő zászló.

A Tanácsköztársasági emlékmű teljes elölnézete.

A menedék keze

Elhagyottak szobra

Az anya karjába kapaszkodó gyermek kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

A szobor egy ismeretlen anyát ábrázol két gyermekével. Az egyik gyermek az anya vállára hajolva a karjába kapaszkodik, a másik pedig az ölében alszik. A család tagjai nem azonosíthatók, helyzetük pontos története nem ismert.

Keletkezés és történelmi háttér

A szobor csendes, kiszolgáltatott helyzetet és védelmet jelenít meg. Az anya az egyik alvó gyermeket az ölében tartja, míg a másik a vállára hajolva az anyai közelségbe kapaszkodik. A kompozíció kisebb változata 1905-ben készült, majd később nagyobb méretben is megvalósították köztéri elhelyezésre. A nagyobb változatot 1932-ben állították fel. Az alkotás ereje nem drámai cselekvésből, hanem az anya és gyermekei közötti apró, közeli gesztusokból fakad.

Gárdos Aladár alkotása, 1932. [ref.]

Az anya keze és a vállára hajló gyermek.

Az anya másik karja, amellyel az ölében alvó gyermeket tartja.

Az anya fejének közeli képe és a vállán alvó gyermek.

Az anya és a vállára hajló idősebb gyermek elölnézetből.

Az anya ölében alvó kisebb gyermek, akit az anya tart.

A hazatérés keze

A béke és a harc szobrai

Az anya kezének közeli képe, amint gyermekét tartja az ölében.

Történelmi személy és korszak

A Béke és a Harc nem történelmi személyeket, hanem az emberi lét két ellentétes állapotát megszemélyesítő allegorikus alakokat ábrázolja. Együtt a háború következményeit és a béke áldásait jelenítik meg. A szobrok a csatatér bizonytalanságát a családi élet biztonságával állítják szembe, üzenetüket nem hősi tettekkel, hanem ismerős emberi gesztusokon keresztül közvetítve. Több mint egy évszázaddal később is az áldozatvállalásról, a reményről és a hazatérés maradandó értékéről mesélnek.

Keletkezés és történelmi háttér

Senyei Károly a budai Vár bővítéséhez készítette a szoborpárt 1900 körül. Bár témájuk egymás ellentéte, a két alkotást egységes kompozíciónak szánta. A Béke szobrán a hazatérő apát családja fogadja egy olajágat tartó angyal oltalma alatt, míg a Harc fegyveres alakokat ábrázol egy kürtöt fújó angyal társaságában, a csata előtti vagy utáni pillanat feszültségét megidézve. Együtt Senyei kivételes érzékét mutatják a szobrászat és az építészet harmonikus összekapcsolására.

Senyei Károly alkotása, kb. 1900. [ref.]

Az anya gyengéden tartja az ölében ülő gyermeket.

A gyermek felfelé nyúl, miközben az anya a hazatérő apa felé tekint.

Az újra együtt lévő család olajágat tartó angyal alatt.

A Béke szoborcsoport teljes képe a családdal és az angyallal.

Pihenő harcos közeli képe, kezében karddal.

Harcosok páncélos, kürtöt fújó angyal alatt.

A diadal keze

Budavár visszavételének emlékműve

A Rohanó angyal bal kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

A Budavár visszavételének emlékműve az 1686-os ostromnak állít emléket, amikor európai keresztény seregek visszafoglalták Budát az Oszmán Birodalomtól, lezárva a 145 éves török uralmat. Latin és magyar feliratai a vár ostromában elesett „keresztény hősöknek”, valamint a felszabadított királyi várnak állítanak emléket.

Keletkezés és történelmi háttér

Ohmann Béla emlékművét 1936-ban, a visszafoglalás 250. évfordulóján avatták fel a Bécsi kapu mellett, a várnegyed peremén. Az előrelépő, apostoli kettős keresztet magasba emelő szárnyas nőalak nem mozdulatlan győzelmet, hanem lendületes diadalt jelenít meg. Bár a szobor egy konkrét történelmi eseményhez kapcsolódik, mára Budapest tágabb emlékezetkultúrájának részévé vált, és a túlélésre, az ellenálló képességre, valamint a Budai Vár történelmi rétegeire is emlékeztet.

Ohmann Béla emlékműve, 1936. szeptember 2. [ref.]

A Rohanó angyal bal keze, mögötte részben látható szárnnyal.

A Rohanó angyal apostoli kettős keresztet tart.

A Rohanó angyal felsőteste mindkét kézzel.

Oldalnézet az angyalról szélfútta hajjal.

Az angyal elölnézete lendületes mozgásban.

Az angyal hátulnézetből szárnyakkal és kettős kereszttel.

Az emlékezés kezei

A Memento Park szobrai

Történelmi személy és korszak

A Memento Park a magyarországi szocialista korszak köztéri emlékműveinek válogatását őrzi. Lenin, szovjet katonák, munkások és politikai aktivisták szobrai egy olyan vizuális nyelvet képviselnek, amely egykor a felszabadítás, a nemzetközi szolidaritás, az antifasizmus és a forradalmi elkötelezettség hivatalos narratíváit közvetítette. Együtt azt mutatják meg, miként formálta a köztéri művészet a közösségi emlékezetet a késő 1940-es évektől a rendszerváltásig.

Keletkezés és történelmi háttér

Az emlékművek a szocialista korszak különböző évtizedeiben készültek, amikor a köztéri szobrászat fontos szerepet játszott az állami ideológia megjelenítésében Budapest közterein. Az 1989–1990-es politikai változások után számos alkotást eltávolítottak eredeti helyéről, majd a Memento Parkban gyűjtöttek össze. Új környezetükben ezek a szobrok már nem politikai üzenetek hordozói, hanem történeti dokumentumok, amelyek arra ösztönzik a látogatót, hogy a szobrok mellett az emlékezet változó természetén is elgondolkodjon.

Szobrok: Lenin (1958) ismeretlen alkotó; Szovjet–magyar barátság (1956) és Szovjet katona (1947) Kisfaludi Strobl Zsigmond; Felszabadulási emlékmű (1971) Kiss István; A spanyol polgárháború magyar önkéntesei (1970) Makrisz Agamemnon; Az ellenforradalom mártírjai (1960) id. Kalló Viktor. [ref.]

Lenin egyik kezét irányító mozdulatban emeli fel.

A Felszabadulási emlékmű előrelépő alakja.

Emlékmű a spanyol polgárháború magyar önkénteseinek.

Az ellenforradalom mártírjainak emlékműve.

A szabadság keze

Szabadság-szobor

Történelmi személy és korszak

A Szabadság-szobrot 1947-ben állították fel a szovjet Vörös Hadseregnek a náci megszállás alóli felszabadításban játszott szerepe emlékére. A politikai rendszerek és történelmi értelmezések változásával az emlékmű fokozatosan a felszabadítás, a megszállás és a magyar szabadság összetettebb történetének jelképévé vált.

Keletkezés és történelmi háttér

Kisfaludi Strobl Zsigmond tervei alapján, a közvetlen háború utáni években készült emlékmű Budapest egyik legismertebb jelképe lett. Eredetileg a szovjet felszabadításnak állított emléket, tükrözve saját korának politikai valóságát. Az évtizedek során azonban jelentése együtt változott a magyar társadalommal. A magasba emelt pálmaágat tartó nőalak ma már kevésbé egy meghatározott politikai üzenetet, sokkal inkább a kitartás, a remény és a szabadság időtlen eszméjét idézi.

Kisfaludi Strobl Zsigmond emlékműve, 1947. [ref.]

A Szabadság-szobor magasba emeli a pálmaágat.

A Szabadság-szobor teljes alakja a Gellért-hegy tetején.

A Szabadság-szobor hátulnézetből az ég előtt.

További oldalak és nézőpontok:

Memento · Alkotás · Odaadás · Kitartás

Kolodko nyomában.|A teljes szoborjegyzék megtekintése.|Keresés a gyűjteményben.|Térkép megnyitása.