Történelmi személy és korszak
Deák Ferenc (1803–1876), „a haza bölcse”, meghatározó szerepet játszott az 1867-es kiegyezés létrejöttében. Meggyőződése szerint a nemzet jövőjét nem a konfliktusok kiélezése, hanem a párbeszéd, az alkotmányos rend és a kölcsönös tisztelet biztosíthatja. Életműve nem katonai sikerekhez kötődik, hanem ahhoz a türelemhez és politikai bölcsességhez, amellyel képes volt összeegyeztetni az eltérő érdekeket Magyarország jövője érdekében.
Keletkezés és történelmi háttér
Az 1887. szeptember 29-én felavatott emlékmű Deák Ferenc ülő alakját négy allegorikus szoborcsoport fölé emeli. Justitia az igazságot jeleníti meg, míg a Nevelés és a Nemzeti Haladás, a Honszeretet és a Kiegyezés csoportjai Deák életművének legfontosabb értékeit idézik fel. A legkülönlegesebb jelenet a Kiegyezés allegóriája: két gyermek egymás felé nyújtja kezét kézfogásra, miközben egy idős férfialak óvón föléjük tartja kezeit. Nem ő köti meg a megállapodást, hanem vigyáz rá, így a politikai megegyezés egyetemes emberi gesztussá válik.
Huszár Adolf, Mayer Ede és Keszler Adolf alkotása, 1887. szeptember 29. [ref.]













































































































































