Kezek egy ügy szolgálatában.

ODAADÁS

Hit, szolgálat és áldozatvállalás — gesztusok, amelyeket a meggyőződés és az elköteleződés formál.

Kezek, gesztusok és szobrok melyek a hitet, a meggyőződést, a szolgálatot és az egyénnél nagyobb ügyek iránti elköteleződést jelenítik meg.

A közösség keze

Vörösmarty Mihály-emlékmű

A munkás és felesége egymáson nyugvó kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

Vörösmarty Mihály (1800–1855) a magyar romantika egyik legjelentősebb költője, a *Szózat* szerzője. Versei a haza iránti hűség, a közösséghez tartozás és a nemzeti összetartozás gondolatát fogalmazták meg, generációkon át meghatározva a magyar kulturális emlékezetet.

Keletkezés és történelmi háttér

A Kallós Ede és Telcs Ede által alkotott emlékművet 1908. május 24-én avatták fel. A carrarai márványból faragott ülő Vörösmarty körül a magyar társadalom különböző rétegeinek alakjai gyűlnek össze: munkások, parasztok, gyermekek, diákok, családok és idősek, mintha együtt hallgatnák a *Szózat* sorait. A kompozíció egyik legmeghatóbb részlete, amikor a munkás leteszi pörölyét, miközben felesége gyengéden kezére teszi saját kezét. Az emlékmű így nem csupán a költőt ünnepli, hanem azt is, hogy a költészet képes egyetlen közösséggé formálni az embereket.

Kallós Ede és Telcs Ede alkotása, 1908. május 24. [ref.]

Az összetartozást jelképező kezek részlete.

A munkás családjával a Vörösmarty-emlékmű mellett.

Díszmagyar ruhás férfi, két kislány és a füzért tartó nő alakjai.

Botjára támaszkodó idős paraszt, felesége és az éneklő kisdiák.

A hátoldal alakjai: ülő úrilány, diák és pásztorfiú.

A tudatosság keze

Buddha szobor

Történelmi személy és korszak

Buddha (Kr. e. 5–4. század) a bölcsesség, az együttérzés és a belső béke megtestesítője, aki utat mutat a szenvedéstől a megvilágosodásig. A buddhista hagyományokban a lótuszvirág – amely az iszapból emelkedik ki, mégis a víz fölött bont virágot – a zavarodottságból a tisztánlátás felé vezető utat jelképezi, emlékeztetve arra, hogy a felismerés a mindennapi nehézségekből is megszülethet.

Keletkezés és történelmi háttér

Wagner Nándor 2001-es szobra Buddhát nyugodt meditációs testtartásban ábrázolja, miközben a lótuszvirág csendes fókuszpontként jelenik meg a mellette ülő alak mellett. Az ezredfordulón felavatott Filozófiai Kertben az alkotás keleti spirituális jelenlétet hoz Budapest városi környezetébe, és elmélkedésre hív a mindennapok forgatagában. A nagy vallási és filozófiai tanítók társaságában Buddha alakja a bölcsességről, a párbeszédről és a békés együttélésről szóló tágabb gondolatkör részévé válik.

Wagner Nándor szobra, 2001. október 18. [ref.]

Az együttérzés keze

Árpád-házi Szent Erzsébet szobra

Szent Erzsébet bal kezének közeli képe rózsákkal.

Történelmi személy és korszak

Árpád-házi Szent Erzsébet (1207–1231), II. András magyar király leánya, Magyarország egyik legkedveltebb szentje. Mély hite, alázata és a szegények iránti szeretete egész Európában ismertté tette. Rövid életét a jótékonyságnak és a rászorulók szolgálatának szentelte, ezért a keresztény irgalmasság egyik legismertebb jelképe lett.

Keletkezés és történelmi háttér

A Damkó József által készített szobrot 1932. augusztus 31-én avatták fel. Az alkotás Szent Erzsébetet rózsákkal ábrázolja, utalva a rózsacsoda legendájára. A hagyomány szerint kenyeret vitt a szegényeknek, ám amikor számon kérték, azt mondta, hogy rózsákat visz. Amikor megmutatta kosarát, a kenyerek valóban illatos rózsákká változtak. A szobron kezében tartott rózsák az irgalmasság, az önzetlenség és a szeretet időtlen jelképei.

Damkó József alkotása, 1932. augusztus 31. [ref.]

Szent Erzsébet kezének részlete a rózsák között.

Mindkét kéz látható, ahogy gyengéden tartják a rózsákat.

Szent Erzsébet teljes alakja a kék ég előtt.

Felsőteste, kezei és a rózsák közelről, felfelé tekintve.

Oldalnézet a szoborról, háttérben fákkal.

A szobor elölnézetből, háttérben a templommal.

A barátság keze

Kutyás lány-szobor

Történelmi személy és korszak

Raffay Dávid szobra nem történelmi személynek állít emléket, hanem a mindennapok egyik legkedvesebb pillanatát örökíti meg: egy fiatal lány és kutyája játékos barátságát. A Duna-korzón elhelyezett életnagyságú bronzszobor arra hívja a járókelőket, hogy leüljenek melléjük, és részeseivé váljanak ennek az egyszerű, mégis időtlen jelenetnek.

Keletkezés és történelmi háttér

A 2007-ben felállított szobor egy játék közben elkapott pillanatot ábrázol. A lány mosolyogva nyúl a kutya szájában tartott labda felé, miközben az állat játékosan elfordítja a fejét, mintha még egy kicsit folytatni szeretné a játékot. Egyikük sem győzni akar; egyszerűen élvezik egymás társaságát. A szobor különlegessége, hogy nem távolról szemlélésre készült: a látogatók leülhetnek melléjük, és maguk is részévé válhatnak a jelenetnek.

Raffay Dávid alkotása, 2007. [ref.]

A labdát tartó kutya és a felé nyúló kéz.

A lány ölében nyugvó kezének közeli képe.

Az elengedés keze

Leány galambbal

A galambot elengedő felemelt kéz közeli képe.

Történelmi személy és korszak

Az alkotás nem történelmi személyt ábrázol, hanem a gyermekkor egyik legszebb és legáltalánosabb pillanatát. A mezítlábas kislány örömmel és bizalommal enged útjára egy galambot. Bár a szobor keletkezése idején a galamb elsősorban a béke jelképe volt, az alkotás ennél időtállóbb gondolatot közvetít: az ártatlanságot, a bizalmat és azt az örömöt, amikor szabadon engedhetünk valamit, amit szeretünk.

Keletkezés és történelmi háttér

Marton László szökőkútszobrát 1958-ban állították fel Budapest egyik új lakótelepén. A sekély medence mellett álló kislány felemelt kezéről éppen felszáll a galamb, miközben másik keze izgatottan ökölbe zárul. Oldalnézetből a testtartás, a szélben lebbenő szoknya és a madár röpte finom ívet rajzol, amely szinte láthatóvá teszi a fuvallatot. A forgalmas út mellett álló alkotás ma is egy csendes, derűs pillanatot őriz a város mindennapjaiban.

Marton László alkotása, 1958. [ref.]

A felemelt kéz és a szárnyát bontó galamb közeli képe.

A kislány másik kezének közeli képe, enyhén ökölbe zárva.

Oldalnézet a kislány felsőtestéről és a felszálló galambról.

A kislány feje hátulról, a galamb repülés közben.

A kislány felsőteste, mindkét kéz és a galamb.

A béke keze

Béke-kút

A Béke alakjának kezéről készült közeli kép.

Történelmi személy és korszak

A Béke-kút tetején álló alak Antonio Canova híres La Pace szobrának másolata, amely a görög igazságosság-istennő, Nemezisz ikonográfiájából merít. Ebben a formában a béke nem passzív nyugalomként jelenik meg, hanem az igazságosság, a megbékélés és az emberi méltóság tartós egyensúlyaként.

Keletkezés és történelmi háttér

Bauer Mihály 1805-ben készült alkotása Canova neoklasszicista eszményét Budapest városi környezetéhez igazítja, ötvözve a nemzetközi művészeti nyelvet a helyi polgári törekvésekkel. Az Oroszlános-kút fölé emelkedő szobor nyugodt függőleges hangsúlyt teremt a mozgó víz felett. Az ég háttere előtt megjelenő felemelt kéz csendesen emlékeztet a béke maradandó értékére, még azokban az időkben is, amikor a konfliktusok háttérbe szorítani látszanak a közös életet.

Bauer Mihály szobra, 1805. [ref.]

A Béke alakjának felsőteste kinyújtott kézzel.

A Béke alakja oldalnézetből szárnyakkal.

A Béke alakja hátulnézetből a kút tetején.

A Béke alakjának teljes képe a szökőkúton.

A tavasz keze

Tavasz szobor

Történelmi személy és korszak

Grantner Jenő (1907–1983) szobrász elegáns formáiról és a klasszikus szobrászati nyelvhez való következetes ragaszkodásáról ismert egy olyan korszakban, amikor sok kortársa az absztrakció felé fordult. A tavaszt üdvözlő fiatal nő bronzalakja a tiszta szépség és a közvetlen érzelmi kifejezés keresését tükrözi, amelyet nem monumentális pátosz, hanem könnyed, áramló gesztusok közvetítenek.

Keletkezés és történelmi háttér

Az 1979-ben, az államszocializmus késői évtizedeiben elkészült alkotás tudatosan apolitikus, lírai témát választott egy olyan időszakban, amikor számos köztéri szobor még mindig nyílt ideológiai üzeneteket hordozott. Józsefváros többszintes házai között csendesen megbújva a szobor lágyságot visz egy sűrű, gyakran szigorú városi környezetbe, az emberi léptéket és a nyugodt mozdulatot állítva szembe a betonnal, a forgalommal és a homlokzatok világával.

Grantner Jenő alkotása, 1979. [ref.]

A szobor másik keze enyhén hajlított ujjakkal.

A felsőtest és a kezek lombos fák előtt.

A Tavasz szobor felsőteste mindkét felemelt kézzel.

A védelmező kéz

Szent Borbála szobra

Történelmi személy és korszak

Szent Borbála a korai kereszténység legendás vértanúja, akit a hagyomány a puskaporral, a tüzérséggel és a bányászattal járó veszélyek oltalmazójaként tisztel. Emellett az építészek, mérnökök és építőmesterek védőszentjeként is ismert. A szobor ezt az oltalmazó szerepet egy nyugodt, figyelmes alakban jeleníti meg, akinek nyitott kezei inkább áldást és védelmet sugallnak, mint győzelmet vagy hatalmat.

Keletkezés és történelmi háttér

Az alkotás a második világháborút megelőző feszült években készült, és közvetlenül azokhoz a katonákhoz és kadétokhoz szólt, akik kiképzésük és szolgálatuk során valós veszélyekkel néztek szembe. Intézményi környezetben elhelyezve a mindennapi szakmai fegyelmet a keresztény közbenjárás hagyományával kapcsolta össze, azt sugallva, hogy a technikai tudás és a lelki oltalom egymást kiegészítő értékek. Bár a történeti kutatás mára megkérdőjelezte Borbála életrajzának egyes elemeit, alakja továbbra is a veszély, a hit és a biztonságos hazatérés reményének kulturális emlékezetét őrzi.

Dabóczi Mihály alkotása, 1937. december 4. [ref.]

Szent Borbála keze enyhén hajlított ujjakkal.

Szent Borbála két nyitott keze maga előtt.

Szent Borbála felsőteste oldalnézetből koronájával.

Szent Borbála profilból, koronával és redőzött ruhában.

A menedék keze

Szent Kristóf szobra

Történelmi személy és korszak

Szent Kristóf az utazók, zarándokok és minden veszélyes útra induló ember védőszentje. A legenda szerint hatalmas erejét arra használta, hogy embereket vigyen át egy sebes folyón, mígnem egy kisgyermeket vitt a vállán, aki útközben Krisztusként fedte fel magát, a világ terhét hordozva. Kristóf története évszázadok óta a védelem, a szolgálat és a kitartó hit jelképe.

Keletkezés és történelmi háttér

Oláh Sándor és Lestyán-Goda János szobra Kristófot a gyermek Jézust hordozva ábrázolja, kiemelve karjainak, kezeinek és biztos lépteinek oltalmazó erejét. Az 1941-ben készült alkotás egy olyan korszakban született, amikor a menedék és a biztonságos átkelés gondolata különös jelentőséget kapott. Kristóf védelmező gesztusa arra emlékeztet, hogy a menedék nem csupán biztonságos hely, hanem mások terhének önként vállalt hordozása.

Oláh Sándor és Lestyán-Goda János szobra, 1941. [ref.]

Szent Kristóf a vállán viszi a gyermek Jézust.

Szent Kristóf oldalnézetből a gyermek Jézussal.

Szent Kristóf felsőteste a gyermek Jézussal.

A testvériség keze

Assisi Szent Ferenc szobra

Assisi Szent Ferenc kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

Assisi Szent Ferencet (1181–1226) egy gazdag kereskedő fiaként tartják számon, aki lemondott kiváltságairól, hogy radikális szegénységben éljen, és a békét, az alázatot, valamint minden teremtményhez való közelséget hirdesse. Élete és a ferences mozgalom átformálta a középkori kereszténység teremtésről alkotott képét, az állatokat, a szegényeket és a kívülállókat nem a társadalom peremére, hanem a közösség testvérei közé helyezve.

Keletkezés és történelmi háttér

Kligl Sándor 2001-es szobra ezt a szemléletet egy könnyed, szinte lebegő alakban jeleníti meg, amelyet madarak vesznek körül: a madarak Ferenc karjain ülnek, köpenye köré gyűlnek, így a szent és a madársereg egyetlen összefüggő sziluettet alkot. A nyitott kezek egyszerre sugallnak áldást és kölcsönös bizalmat. A Budapesti Szent Ferenc Kórház előtt álló szobor Ferenc betegek iránti gondoskodását is felidézi, csendes szolidaritás gesztusával köszöntve a betegeket és az egészségügyi dolgozókat.

Kligl Sándor alkotása, 2001. [ref.]

Assisi Szent Ferenc keze a rajta ülő madarakkal.

Assisi Szent Ferenc nyitott keze ülő madarakkal.

A szobor alsó része a köpenyen összegyűlt madarakkal.

Assisi Szent Ferenc felsőteste kinyújtott karján ülő madarakkal.

Assisi Szent Ferenc felfelé tekintő portréja.

A passió keze

Assisi Szent Ferenc szobra

Szent Ferenc stigmát viselő kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

Assisi Szent Ferenc (1182–1226) mély istenkapcsolatáról, alázatáról és együttérzéséről ismert, a kereszténység egyik legkedveltebb szentje. A hagyomány szerint ő volt az első ismert ember, aki megkapta a stigmákat, Krisztus kereszthalálának szent sebeit. Élete az önzetlen szeretet, az egyszerűség és a lelki megújulás időtlen példájává vált.

Keletkezés és történelmi háttér

Szász Gyula 1879-es szobra a nevét viselő Bakáts téri templom főhomlokzatán áll, így Szent Ferenc alakja a környék mindennapi látványának részévé válik. Az épület építészeti ritmusába illeszkedő alkotás egyszerre vallásos képként és a templom városi arculatának meghatározó elemként működik. A stigmát viselő kéz csendesen a hittel vállalt szenvedésre emlékeztet, amely együttérzéssé és mások iránti szeretetté alakul.

Szász Gyula szobra, 1879. [ref.]

Szent Ferenc másik, stigmát viselő keze.

Szent Ferenc felsőteste, mindkét kezével.

A Szent Ferenc-szobor teljes képe a templom homlokzatán.

Alulnézetből Szent Ferenc, mögötte Krisztus alakjával.

A misszionárius keze

Szent Gellért szobra

Szent Gellért kezének közeli képe a kereszttel.

Történelmi személy és korszak

Szent Gellért (kb. 980–1046) bencés szerzetes és missziós püspök volt, akit I. István király hívott Magyarországra, és aki meghatározó szerepet játszott a korai magyar királyság kereszténnyé válásában. Tudósként, tanítóként és rendíthetetlen hitű egyházi vezetőként vált ismertté, majd Magyarország egyik első vértanújaként tisztelték. Élete és emlékezete elválaszthatatlanul összefonódott a róla elnevezett Gellért-heggyel.

Keletkezés és történelmi háttér

A Jankovits Gyula és Gárdos Aladár által tervezett emlékművet 1904-ben avatták fel a Gellért-hegy meredek szikláin, magasan a Duna fölött. A magasba emelt keresztet tartó püspök Budapest egyik leglátványosabb pontján áll, míg alatta a térdelő pogány harcos a magyar kereszténység kezdetének küzdelmeire utal. A felemelt kéz egyszerű mozdulatból a hit, az elhivatottság és a cselekvő meggyőződés időtlen jelképévé válik.

Jankovits Gyula és Gárdos Aladár szobra, 1904. június 16. [ref.]

Szent Gellért magasba emeli a keresztet.

Térdelő harcos Szent Gellért felé tekint.

Szent Gellért teljes alakja az alatta térdelő harcossal.

Szent Gellért oldalnézetből, magasba emelt kereszttel.

Szent Gellért elölnézetből, magasra tartott kereszttel.

Sas gömbön állva, alatta kígyó az emlékmű talapzatán.

Az elszántság keze

Kapisztrán Szent János szobra

Kapisztrán Szent János bal kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

Kapisztrán Szent János (1386–1456) ferences szerzetes és hitszónok volt, aki meghatározó lelki vezetőként segítette a Közép-Európát védő keresztény seregeket az Oszmán Birodalom ellen. A magyar történelmi emlékezetben különösen az 1456-os nándorfehérvári diadalhoz kötődik, ahol prédikációival kereszteseket és polgárokat egyaránt lelkesített, a vallási meggyőződést közös cselekvéssé formálva.

Keletkezés és történelmi háttér

Damkó József 1922-ben felavatott szobra a korai Horthy-korszakban készült, amikor a trianoni Magyarország gyakran fordult történelmi és vallási alakokhoz a kitartás és a megújulás példáit keresve. Az előrelépő szent magasba emelt kereszttel és előrenyújtott kézzel jelenik meg, mintha éppen buzdító szavait intézné követőihez. A kompozíció a szemlélődés helyett a mozgást, az elszántságot és az erkölcsi helytállást állítja középpontba.

Damkó József szobra, 1922. november 19. [ref.]

Kapisztrán Szent János előrenyújtott bal keze a kék ég előtt.

Kapisztrán Szent János oldalnézetből, kiáltás közben.

Kapisztrán Szent János magasba emelt kereszttel és előrenyújtott kézzel.

Kecskekürtöt fújó alak, amint Kapisztránra tekint.

Az éberség keze

Nemzeti Vértanúk emlékműve

Hungária jobb kezének közeli képe, ökölbe szorított ujjakkal.

Történelmi személy és korszak

A Nemzeti Vértanúk emlékműve az 1918–1919-es politikai erőszak áldozatainak állít emléket. Előterében Hungária, a magyar nemzet allegorikus alakja áll koronával, páncélban és karddal. Az alkotás nem egy történelmi személyt, hanem a nemzeti emlékezetet jeleníti meg szimbolikus formában.

Keletkezés és történelmi háttér

Az Imre Elek és Füredi Richárd tervei alapján készült emlékművet 1934. március 18-án avatták fel. Előoldalán Hungária áll egy szarkofágot hordozó pillér előtt, hátoldalán pedig egy férfi küzdelme látható egy sárkányszerű lénnyel, amely a korabeli politikai értelmezést tükrözi. A második világháború után az emlékművet eltávolították, majd 2019-ben rekonstruálták új feliratokkal.

Imre Elek és Füredi Richárd alkotása, 1934. március 18.; 2019-ben rekonstruálva. [ref.]

Hungária leengedett jobb keze zárt ököllel.

Hungária teljes alakja oldalról páncélban, leengedett karddal.

A hátoldali dombormű, ahol egy férfi sárkányszerű lénnyel küzd.

A felszabadítás keze

XI. Ince pápa szobra

Történelmi személy és korszak

XI. Ince pápa (1611–1689) Európa politikai és katonai konfliktusokkal terhelt korszakában vezette a katolikus egyházat. A magyar történeti emlékezetben elsősorban a Szent Liga támogatásáról ismert, amely hozzájárult Buda 1686-os visszafoglalásához, közel százötven évnyi oszmán uralom után. Bár személyesen soha nem járt Magyarországon, diplomáciai és pénzügyi támogatása maradandó helyet biztosított számára a felszabadítás történetében.

Keletkezés és történelmi háttér

Damkó József emlékművét 1936. október 5-én avatták fel a budai vár visszafoglalásának 250. évfordulós megemlékezései során. A szobor XI. Ince támogatását idézi fel, amely hozzájárult az oszmán uralom megszüntetéséhez Közép-Magyarországon. Pápai öltözetben jelenik meg, egyik kezében kereszttel, másik kezét áldásra emelve. Az alak egyszerre testesíti meg a lelki tekintélyt és a történelmi emlékezetet. Közelről szemlélve a felemelt kéz nyugodt és nyitott, nem parancsoló. Gesztusa inkább oltalmat és támogatást sugall, mint közvetlen cselekvést.

Damkó József szobra, 1936. október 5. [ref.]

XI. Ince pápa áldásra emelt kezének közeli képe.

XI. Ince pápa keze a kettős kereszt részletével.

XI. Ince pápa felsőteste pápai öltözetben és fejfedőben.

XI. Ince pápa elölnézetből, kezei és felsőteste látható.

XI. Ince pápa hátulnézetből, kék ég előtt.

A megújulás keze

Pázmány Péter szobra

Pázmány Péter mutató kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

Pázmány Péter (1570–1637) magyar jezsuita bíboros, filozófus, író és államférfi volt, aki meghatározó szerepet játszott a 17. századi katolikus megújulásban. Jelentős írásaival, oktatási reformjaival, valamint fontos egyházi és oktatási intézmények alapításával a magyar nyelv és a hazai szellemi élet fejlődéséhez is maradandóan hozzájárult.

Keletkezés és történelmi háttér

Radnai Béla 1914-es szobra Pázmányt elmélkedő, tanító testtartásban ábrázolja, kiemelve azt a felemelt kezet, amely egyszerre tanít és áldást közvetít. Az első világháború előestéjén felavatott emlékmű a kor erkölcsi és szellemi megújulás iránti vágyát kapcsolta össze Magyarország egyik legnagyobb reformerének emlékével. A szobor azt sugallja, hogy a valódi megújulás nem egyszeri esemény, hanem az oktatás, a meggyőzés és a gondolatok türelmes továbbadásának eredménye.

Radnai Béla szobra, 1914. augusztus 19. [ref.]

Pázmány Péter szobrának felsőteste az ég hátterében.

Pázmány Péter szobrának felsőteste a Szent József-templommal a háttérben.

A templom tetején álló Szent József-szobor kereszttel.

Szent Gellért szobra a templom homlokzatán.

A szolgálat keze

Zichy Nándor szobra

Történelmi személy és korszak

Gróf Zichy Nándor (1829–1911) magyar államférfi, a Katolikus Néppárt alapítója és vezetője volt, aki közéleti szolgálatát mély vallási meggyőződéssel kapcsolta össze. Oldalán Molnár János apát jelenik meg, aki szellemi és egyházi örökségét jelképezi, valamint egy zászlót tartó paraszt, aki azt a közösséget képviseli, amelynek szolgálatát életfeladatának tekintette.

Keletkezés és történelmi háttér

Orbán Antal 1930-as kompozíciója a vezetőt, a papságot és a népet egységes szoborcsoportba rendezi. A két világháború közötti időszakban felavatott mű a képviselet, a hagyomány és a közösségi felelősség kérdéseit állítja középpontba. A kompozíció nem pusztán a tekintélyt ünnepli, hanem azt sugallja, hogy a tartós vezetés szolgálatból, együttműködésből és közösen vállalt felelősségből születik.

Orbán Antal szobra, 1930. november 16. [ref.]

Molnár János apát és a paraszt alakja az emlékmű mellett.

Az ellenállás keze

Mindszenty József szobra

Történelmi személy és korszak

Mindszenty József (1892–1975) magyar katolikus pap, veszprémi püspök, majd 1945-től Magyarország hercegprímása volt. Egyaránt ismertté vált a fasiszta és a kommunista diktatúrával szembeni következetes kiállásáról. A kommunista hatalom letartóztatta, bebörtönözte és megkínozta, majd éveken át fogságban tartotta, később a budapesti amerikai nagykövetségen kényszerült menedékbe, végül emigrációban élt.

Keletkezés és történelmi háttér

Hermann Zsolt 2017-ben felavatott szobra a huszadik század egyházi személyiségeinek újraértékelését tükrözi, akik lelkiismereti meggyőződésük miatt kerültek szembe az egymást követő diktatúrákkal. Az alkotás nem távoli egyházi méltóságként, hanem enyhén előrehajló, eltökélt emberként ábrázolja Mindszentyt. Felemelt keze egyszerre idézi az áldás gesztusát és a meggyőződéséhez való rendíthetetlen ragaszkodást.

Hermann Zsolt szobra, 2017. november 6. [ref.]

Az áldó kéz közeli képe zöld lombok előtt.

Mindszenty József portréja felfelé tekintve.

Mindszenty bíboros felsőteste mindkét kézzel.

A lelkierő keze

Árpád-házi Szent László szobra

Szent László csatabárdon nyugvó bal kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

Árpád-házi Szent László (1040 körül–1095) 1077-től haláláig Magyarország királya volt, és később az ország egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő szentjévé vált. Lovagkirályként és az ország védelmezőjeként a bátorság, a lovagiasság, az erő és a rászorulók oltalmazásának alakjává vált.

Keletkezés és történelmi háttér

Oláh Sándor 1939-ben készítette a szobrot a Ludovika Akadémia kertje számára, ahol Szent László más, a honvédséghez kapcsolódó védőszentek mellett kapott helyet. Az alakot középkori harcosként látjuk: páncélban, egyenesen állva, egyik kezét egy nagyméretű csatabárdon nyugtatva, miközben kardja az oldala mellett látható. A szobor később elkerült a Ludovika területéről, ma Sümegen áll; másolatát 2021-ben helyezték vissza az Orczy-kertbe. A csatabárdon nyugvó kéz a mozdulatlan alaknak csendes erőt és készenlétet ad.

Oláh Sándor alkotása, 1939. május 14. [ref.]

Szent László bal keze a nagyméretű csatabárd tetején nyugszik.

Szent László jobb keze a teste mellett, kardja látható.

Szent László oldalnézeti portréja páncélban, jobb kezével és kardjával.

Szent László fejének közeli képe az ég előtt.

Szent László teljes alakos szobra oldalnézetből.

Szent László teljes alakos szobra elölnézetből.

Az alapítás keze

Szent István szobra

Történelmi személy és korszak

Szent István király (kb. 975–1038), Magyarország első királya, a magyar állam alapítója és a kereszténység meghonosításának meghatározó alakja. Az ezredforduló táján megkoronázott uralkodó törvényekkel, intézményekkel és új közigazgatási rendszerrel alakította át a törzsszövetséget stabil keresztény királysággá, amely szervesen kapcsolódott a középkori Európához. 1083-ban szentté avatták, így egyszerre vált nemzeti uralkodóvá és Magyarország egyik legfontosabb vallási jelképévé.

Keletkezés és történelmi háttér

Strobl Alajos 1906-ban felavatott lovasszobra a Halászbástya teraszán nem hódító hadvezérként, hanem nyugodt és megfontolt államalapítóként ábrázolja Szent Istvánt. Egyik kezében az apostoli kettős keresztet tartja, míg a másikkal lovát vezeti, így gesztusa nem a hatalom fitogtatását, hanem a felelősségteljes vezetést fejezi ki. Az emlékmű a huszadik század elejének fokozott érdeklődését tükrözi Magyarország középkori eredete és államiságának folytonossága iránt.

Strobl Alajos szobra, 1906. május 21. [ref.]

Szent István kesztyűs keze díszes kettős keresztet tart.

Szent István lóháton apostoli kettős kereszttel.

Szent István alulnézetből glóriával és koronával.

További oldalak és nézőpontok:

Memento · Alkotás · Odaadás · Kitartás

Kolodko nyomában.|A teljes szoborjegyzék megtekintése.|Keresés a gyűjteményben.|Térkép megnyitása.