Kezek, amelyek építenek és formálják a világot.

KITARTÁS

Feltalálók, építők, gondolkodók — gesztusok, amelyek az emberi erőfeszítést, kitartást és ambíciót tükrözik.

Kezek, gesztusok és szobrok melyek az emberi törekvést jelenítik meg — felfedezés, találékonyság, mesterségbeli tudás, tanulás, kitartás és törekvés.

Az út keze

Kőrösi Csoma Sándor szobra

Kőrösi Csoma Sándor bal kezének közeli képe a vándorboton.

Történelmi személy és korszak

Kőrösi Csoma Sándor (1784–1842) nyelvtudós, világutazó és könyvtáros egész életét a magyarság eredetének kutatásának szentelte. Hosszú ázsiai utazásai során megalapozta a tibetológiát, elkészítette az első tibeti–angol szótárt és nyelvtant, munkásságával maradandó helyet szerzett a világ tudománytörténetében. Rendkívüli szerénysége, kitartása és elhivatottsága legendássá vált.

Keletkezés és történelmi háttér

A Béla Tóth által készített szobrot 1984. április 9-én avatták fel. Az alkotás nem tudósként, hanem magányos vándorként mutatja be Kőrösi Csomát. Keleti öltözékben, két kezével vándorbotjára támaszkodva áll, tekintete a távolba irányul. A nyugodt testtartás egyszerre idézi fel hosszú ázsiai útjait és rendíthetetlen szellemi küldetését. A szobor a kitartás, az önfegyelem és a tudás iránti elkötelezettség emlékműve.

Tóth Béla alkotása, 1984. április 9. [ref.]

A feltalálás keze

A Budapesti Műszaki Egyetem bejárati szobrai

Az egyik bejárati szobor kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

A Budapesti Műszaki Egyetem főbejáratánál álló szobrok a műszaki tudományokat személyesítik meg: a gépészetet, a vegyészetet, az építészetet és a mérnöki tudományokat. A négy allegorikus alak együtt egy olyan egyetem önbizalmát fejezi ki, amely a tudást gondos tervezéssel, számítással és alkotó munkával gyakorlati eredményekké alakítja.

Keletkezés és történelmi háttér

A szobrokat 1909-ben helyezték el az egyetem homlokzatán, amikor a mérnöki tudás és az iparosodás Magyarország fejlődésének meghatározó tényezői voltak. A második világháború végén, 1945-ben elpusztultak, majd 2007-ben, az egyetem fennállásának 225. évfordulójára egy fennmaradt fénykép alapján újjáépítették és eredeti helyükre állították őket. Ma a hallgatók és kutatók egymást követő nemzedékeit kapcsolják össze, a pusztításon, az újjáépítésen és a technológiai fejlődésen átívelő folytonosságot, valamint a mérnöki gondolkodás alkotó szellemét jelképezve.

Senyei Károly szobrai, 1909 (újjáépítve 2007-ben). [ref.]

A megvilágosodás keze

Elektromosság szobra

A felemelt kéz közeli képe villámot tartva.

Történelmi személy és korszak

Az elektromosság a 20. század egyik legmeghatározóbb vívmánya volt, amely alapvetően formálta át a városok mindennapjait. Ez az allegorikus alak nem történelmi személyt ábrázol, hanem azt a láthatatlan erőt jeleníti meg, amely fényt, energiát és fejlődést hozott az emberek életébe. A szobor a Budapest Székesfőváros Elektromos Művei számára készült, az elektromos áram megszemélyesítéseként.

Keletkezés és történelmi háttér

Ohmann Béla 1932-ben készült szobra a Budapest Székesfőváros Elektromos Művei épületének Honvéd utcai homlokzatán áll. Az Ég és Föld címen is ismert allegorikus férfialak egyik kezében az ég felé, a másikban a föld felé tart villámot, ezzel jelképezve az energia áramlását a két világ között. Nyugodt, monumentális testtartása az ókori mitológia alakjait idézi, miközben a modern kor egyik legnagyobb vívmányának állít emléket.

Ohmann Béla alkotása, 1932. [ref.]

A haladás keze

Tisza István emlékmű

A Munka allegória erőteljes bal kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

A Tisza István emlékmű Tisza István (1861–1918) magyar miniszterelnöknek állít emléket. A központi alakot több allegorikus szoborcsoport veszi körül, amelyek a nemzet különböző értékeit és társadalmi rétegeit jelenítik meg. Ezek közül a Munka és Tudomány allegóriája különösen hangsúlyozza, hogy a fejlődés a tudás és az alkotó munka együttműködéséből születik.

Keletkezés és történelmi háttér

A György Zala vezetésével, Antal Orbán, Foerk Ernő és Imre Elek közreműködésével készült monumentális emlékművet 1934. április 22-én avatták fel. A világos kőépítmény előtt és mellett bronz szoborcsoportok jelenítik meg a földművelőket, a katonacsaládot, valamint a Munka és Tudomány allegóriáját. A Tudomány ülő nőalakja könyvet és körzőt tart, míg a Munka alakja erőteljes bal kezével előre mutat. A gesztus nem a tudományra, hanem a jövő felé irányul, a tudás gyakorlati megvalósítását jelképezve.

Zala György, Orbán Antal, Foerk Ernő és Imre Elek alkotása, 1934. április 22. [ref.]

A fegyelem keze

Tornászlányok szobra

Egy tornászlány kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

Győri Dezső (1908–1979) szobrász köztéri alkotásai gyakran követték a hivatalos témákat, miközben megőrizték a mozgás és az emberi test természetes ábrázolását. Az 1958-as Tornászlányok című szoborcsoport egy karikagyakorlat pillanatát ragadja meg. Alakjai kecsesek és energikusak, ugyanakkor nem az elérhetetlen sportolói tökéletességet, hanem a mindennapi erőt, az összehangolt mozgást és a kitartó gyakorlást jelenítik meg.

Keletkezés és történelmi háttér

A szobrot a Stadionkertben, a Népstadion sportszobrainak ünnepélyes sétánya mellett állították fel, ahol a mozgást és a testkultúrát bemutató szabadtéri szoboregyüttes részévé vált. Egy olyan korszakban készült, amikor a sport fontos szerepet játszott az állami ideológiában, ezért egyszerre tükrözi korának optimizmusát és elvárásait. Történeti jelentésén túl összehangolt mozdulatai csendesen azt a fegyelmet, ismétlést és kitartást idézik fel, amelyből a valódi tudás megszületik.

Győri Dezső alkotása, 1958. [ref.]

A pontosság keze

Íjász szobor

Az íjász húzó kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

Az Íjász a pontosság, az összpontosítás és a fegyelmezett testi uralom eszményeit testesíti meg, amelyek különösen közel álltak az 1920-as évek kulturális szemléletéhez. A bronzalak azt a felfüggesztett pillanatot ragadja meg közvetlenül a nyílvessző elengedése előtt, amikor test, elme és mozdulat tökéletes összhangba kerül.

Keletkezés és történelmi háttér

Kisfaludi Strobl Zsigmond 1925-ben készült alkotása kivételes anatómiai megfigyelést ötvöz figyelemre méltó mozgásérzettel. Egy olyan korszakban született, amikor az atlétikus test és a klasszikus eszmények a modern törekvések jelképeivé váltak. A szobor az erőt nem puszta fizikai hatalomként, hanem fegyelemmel irányított energiaként mutatja be. A kifeszített íj és a gondosan beállított kezek egyetlen múló pillanatot alakítanak időtlen tanulmánnyá az összpontosításról, az egyensúlyról és a pontosságról.

Kisfaludi Strobl Zsigmond szobra, 1925. [ref.]

Az innováció keze

Steve Jobs szobra

Steve Jobs kezének közeli képe az első iPhone-nal.

Történelmi személy és korszak

Steve Jobs (1955–2011) látnoki újító és az Apple társalapítója volt, aki meghatározó szerepet játszott olyan termékek létrehozásában, mint az iPhone, alapvetően formálva át a technológiát, az ipari formatervezést és a mindennapi kommunikációt. Az egyszerűséghez, az integrációhoz és a felhasználóközpontú tervezéshez való következetes ragaszkodása a digitális korszak egyik meghatározó szemléletévé vált, amely ma is tervezők, mérnökök és vállalkozók nemzedékeit inspirálja.

Keletkezés és történelmi háttér

Tóth Ernő 2011-es szobra, amelyet nem sokkal Jobs halála után avattak fel, jellegzetes előrelépő testtartásában ábrázolja őt, a gesztust és a jelenlétet hangsúlyozva a portréhűség helyett. A Graphisoft Parkban felállított alkotás Budapest helyét is jelképezi a globális technológiai közösségben. Az előrenyújtott kéz egyszerre idézi a bemutatás és a meghívás gesztusát, mintha a következő ötletet kínálná fel még megszületése előtt. Ebben az értelmezésben az innováció nem egyszeri áttörés, hanem a jövőkép, a technológia és az emberi élmény folyamatos finomítása.

Tóth Ernő szobra, 2011. december 21. [ref.]

Az érvelés keze

Sakkozók szobra

A sakkmester kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

A szobor egy mestert és tanítványát ábrázolja egy feszült végjáték közepén. Nem konkrét történelmi személyeket jelenít meg, hanem Budapest gazdag sakkhagyományát idézi fel, ahol a sakk a parkok, kávéházak, fürdők és közterek mindennapi szellemi játéka, egyszerre társasági esemény és gondolkodói kihívás.

Keletkezés és történelmi háttér

Tóth Ernő 2010-ben készült bronzcsoportja azok közé az emberléptékű köztéri alkotások közé tartozik, amelyek közvetlen kapcsolatot teremtenek a látogatóval. Nem talapzaton áll, hanem a kavicsos sétányon, és egy valódi végjátékállást jelenít meg, két földre hullott bábuval. A mester mutató keze, a tanítvány elmélyült figyelme és a szétszóródott figurák láthatóvá teszik azt a szellemi párbajt, amely egyébként csak a játékosok gondolataiban zajlik.

Tóth Ernő szobra, 2010. [ref.]

A hűség keze

A Pál utcai fiúk szobra

Nemecsek Ernő kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

A Pál utcai fiúk szobra Molnár Ferenc 1906-os regényének emlékezetes alakjait idézi meg, akik saját hazájukként védelmezik szeretett játszóterüket, a grundot. A gyorsan modernizálódó Budapest hátterében játszódó történet a barátságról, a hűségről, a bátorságról, valamint a felelősség és a veszteség első megtapasztalásáról szól.

Keletkezés és történelmi háttér

Szanyi Péter 2007-ben felavatott bronzcsoportja a regény eredeti helyszínének közelében áll, mintha a grund közvetlenül a mai Budapest utcáiba nyílna. A játék és a beszélgetés pillanatában megörökített fiúk felidézik a regény stratégiai gondolkodással, rivalizálással, képzelőerővel és barátsággal teli világát. Közösségük a felnőtt társadalom kicsinyített tükre, ahol az összetartozás bizalomból, hűségből és közös élményekből születik.

Szanyi Péter szobra, 2007. szeptember 28. [ref.]

A kecsesség keze

Keleti Ágnes szobra

Keleti Ágnes bal kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

Keleti Ágnes (1921–2025) magyar–izraeli tornász, holokauszttúlélő, edző és minden idők legeredményesebb magyar női olimpikonja volt, aki tíz olimpiai érmet, köztük öt aranyérmet nyert. Rendkívüli életútja nemcsak a sportteljesítmény, hanem a túlélés, a megújulás és a Budapestet Izraellel összekötő személyes történet jelképe is lett.

Keletkezés és történelmi háttér

Lelkes Márk bronzszobrát 2026-ban, nem sokkal Keleti Ágnes 104 éves korában bekövetkezett halála után avatták fel. A teljes spárgában ábrázolt olimpiai bajnok alakja egyszerre idézi fel a huszadik század közepének tornászati eleganciáját és azt a rendkívüli hosszú életet, amely különleges tiszteletet vívott ki számára. Egykori otthona közelében állva a szobor a világszintű sporteredményeket Budapest mindennapi városi emlékezetének részévé teszi.

Lelkes Márk szobra, 2026. március 30. [ref.]

A stabilitás keze

Széll Kálmán szobra

Széll Kálmán jobb kezének közeli képe az övén.

Történelmi személy és korszak

Széll Kálmán (1843–1915) politikus, a Magyar Királyság pénzügyminisztere, majd 1899 és 1903 között miniszterelnöke volt. Kiegyensúlyozott gazdaságpolitikájáról és megfontolt államférfiúi munkájáról ismert, neve a századforduló politikai stabilitásával és közigazgatási reformjaival fonódott össze.

Keletkezés és történelmi háttér

A Dávid Tóth által készített szobrot 2019. június 27-én avatták fel a róla ismét elnevezett Széll Kálmán téren. A bronzalak mögött álló acéllemez a Vasárnapi Újság 1899-es lapszámának részletét idézi, amely Széll miniszterelnöki kinevezéséről számol be. A kivágott emberi sziluett a hiányra utal, miközben kapcsolatot teremt a történelmi újságcikk és a mai emlékmű között.

Dávid Tóth alkotása, 2019. június 27. [ref.]

A meggyőzés keze

Eötvös József báró szobra

Eötvös nyitott jobb kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

Báró Eötvös József (1813–1871) a 19. századi Magyarország egyik legjelentősebb írója, politikai gondolkodója és államférfija volt. Vallás- és közoktatásügyi miniszterként a közoktatás fejlesztését, a polgári szabadságjogokat és az ország modernizációját szolgálta. Politikusi munkássága mellett regényei és tanulmányai is a szabadság, a felelősség és az egyén társadalmi szerepének kérdéseit vizsgálták. Az emlékmű olyan emberként idézi fel, aki nem erővel, hanem gondolatokkal formálta nemzete jövőjét.

Keletkezés és történelmi háttér

Huszár Adolf szobrát 1879. május 25-én avatták fel a Magyar Tudományos Akadémia felé fordítva. Eötvös magyaros díszruhában áll: bal kezében feltekert iratot tart, jobb kezét pedig nyitott tenyérrel, finoman előre nyújtja, mintha éppen gondolatait fejtené ki hallgatóságának. A gesztus nem parancsoló vagy szónoki póz, hanem a nyugodt érvelés és a meggyőzés mozdulata. A szobor így nemcsak a politikust, hanem a tanítót és a gondolkodót is megjeleníti.

Huszár Adolf alkotása, 1879. május 25. [ref.]

A tanulás keze

Klebelsberg Kunó emlékműve

Klebelsberg Kunó jobb kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

Klebelsberg Kunó (1875–1932) vallás- és közoktatásügyi miniszterként a két világháború közötti Magyarország kulturális és oktatáspolitikájának egyik legfontosabb alakja volt. A trianoni békeszerződés után falusi iskolák, egyetemek, múzeumok, könyvtárak és külföldi magyar kulturális intézetek létrehozását támogató programja annak a meggyőződésnek lett jelképe, hogy a nemzeti megújulás alapja a tudás, a műveltség és a kultúra.

Keletkezés és történelmi háttér

Grantner Jenő 1939-ben felavatott emlékműve Klebelsberget a Tudomány és a Művészet allegorikus alakjai között ábrázolja. A kompozíció nem az államhatalmat hangsúlyozza, hanem azt a hitet, hogy a nemzeti fejlődés alapja a szellemi élet. A megszólító gesztust tevő államférfit a két ülő alak időtálló kísérőként veszi körül, együtt megfogalmazva azt az eszmét, hogy a tanulás, a kultúra és az alkotás a jövőbe való befektetés.

Grantner Jenő emlékműve, 1939. május 9. [ref.]

Az összekapcsolás keze

Baross Gábor szobra

Baross Gábor bronzkezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

Baross Gábor (1848–1892), az „vasminiszterként” ismert magyar politikus közlekedési miniszterként meghatározó szerepet játszott a magyar vasúthálózat államosításában és fejlesztésében. Reformjai egységes közlekedési rendszert hoztak létre, erősítve a gazdasági kapcsolatokat és szorosabban összekötve Budapestet a vidéki városokkal, valamint Közép-Európa nemzetközi útvonalaival.

Keletkezés és történelmi háttér

Szécsi Antal 1898-ban felavatott emlékműve nemcsak Barossnak, hanem a modern közlekedés eszméjének is emléket állít. Az allegorikus mellékalakok a vasutat, a hajózást, a kereskedelmet és a kommunikációt jelenítik meg, érzékeltetve, hogy egy ország összekapcsolása számos rendszer együttműködésén múlik. A Keleti pályaudvar előtt álló alkotás ma is utazók ezreit fogadja, emlékeztetve arra, hogy az infrastruktúra egyszerre formálja a történelmet és a mindennapi életet.

Szécsi Antal szobra, 1898. november 20. [ref.]

A mindennapi élet kezei

Teleki téri szobrok

A handlé bronzkezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

A lámpagyújtó és a handlé a Józsefváros mindennapjait alakító munkásokat és kereskedőket idézi meg a 19. század végétől kezdve, míg gróf Teleki László (1811–1861) a tér névadójaként a reformkori politika és irodalom emlékét őrzi. Együtt a gázlámpák, piacok és kisiparosok világát kapcsolják össze azzal a történelmi örökséggel, amely Teleki tér arculatát formálta.

Keletkezés és történelmi háttér

Mészáros Attila 2024-ben felavatott szoborcsoportja a Teleki tér megújításának részeként kapcsolja össze a környék társadalmi múltját a mai közösségi élettel. A kompozíció nem nemzeti hősöket állít középpontba, hanem azokat a hétköznapi embereket, akik munkájukkal évtizedeken át formálták a városrészt. A földszinten, padok, sétányok és játszóterek között elhelyezett alakok természetesen olvadnak bele a tér életébe, így a látogatók nemcsak szemlélői, hanem résztvevői is lehetnek a történetnek.

Mészáros Attila szobra, 2024. szeptember 10. [ref.]

A lelkiismeret keze

Kölcsey Ferenc szobra

Kölcsey Ferenc kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

Kölcsey Ferenc (1790–1838) költő, kritikus, államférfi és a reformkor egyik legjelentősebb magyar gondolkodója volt. Legismertebb műve a Himnusz, de írásaival és közéleti tevékenységével a nemzeti megújulás, az oktatás és az erkölcsi felelősség eszméit is szolgálta, jelentős hatást gyakorolva a magyar politikai és kulturális gondolkodásra.

Keletkezés és történelmi háttér

Kallós Ede szobrát 1939. június 11-én avatták fel. Az alkotás nyugodt, elmélkedő testtartásban ábrázolja Kölcseyt. Az ölében nyugvó könyv fölé enyhén előrehajol, figyelmet és érdeklődést sugallva a távolságtartás helyett. Háta mögött egyik legismertebb sora olvasható: „Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül.” A szobor olyan korszakban készült, amikor az irodalmi alakokat gyakran erkölcsi példaképként mutatták be. Kölcsey nem drámai gesztusokkal fordul a nézőhöz. Kezei a könyvön nyugszanak, a gondolkodás, a tanulás és az eszmék maradandó erejét sugallva.

Kallós Ede szobra, 1939. június 11. [ref.]

Az eltökéltség keze

Kossuth Lajos emlékmű

Kossuth Lajos mutató kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

Kossuth Lajos (1802–1894) a 19. századi magyar közélet meghatározó alakja volt, akit a függetlenség és a hazafiság szimbólumaként őriz a nemzeti emlékezet. Államférfiként, újságíróként és kormányzó-elnökként a Habsburg Birodalom elleni 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a nemzeti önrendelkezés egyik legfontosabb szószólója volt.

Keletkezés és történelmi háttér

Kisfaludi Strobl Zsigmond 1952-es emlékműve Kossuthot fegyelmezett, méltóságteljes testtartásban ábrázolja, a kitartást hangsúlyozva a drámai cselekvés helyett. Az 1950-es évek elején felállított emlékmű jól mutatja, hogy az egymást követő politikai korszakok újra és újra értelmezték Kossuth alakját, miközben megőrizték őt a magyar történelem egyik maradandó alakjaként. Előrenyújtott keze nem parancsot, hanem elszántságot sugall: ma is a polgári felelősségre, a közös párbeszédre és a közjó iránti elkötelezettségre hív.

Kisfaludi Strobl Zsigmond emlékműve, 1952. szeptember 19. [ref.]

A felelősség keze

Széchenyi István emlékmű

Széchenyi feltekert iratot tartó kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

Gróf Széchenyi István (1791–1860) a 19. századi Magyarország modernizációjának egyik legmeghatározóbb alakja, akit gyakran „a legnagyobb magyarként” emlegetnek. Kezdeményezései alapvetően formálták a közlekedést, a hajózást, a tudományos életet és a gazdasági fejlődést. Meggyőződése szerint a nemzet jövőjét nem pusztán politikai szólamok, hanem a tudás, az infrastruktúra, a gazdasági fejlődés és a személyes felelősségvállalás építi. A szobor ezért nem diadalmas hősként, hanem megfontolt államférfiként mutatja be.

Keletkezés és történelmi háttér

Engel József emlékművét 1880. május 23-án avatták fel a Duna-parti Széchenyi téren. Széchenyi díszmagyarban áll: bal keze kardján nyugszik, jobb kezében egy feltekert iratot nyújt át a szemlélő felé, mintha gondolatait bízná a következő nemzedékekre. A talapzat négy ülő allegorikus alakja – Minerva, Neptunusz, Vulcanus és Ceres – a bölcsességet, a hajózást, az ipart és a mezőgazdaságot jelképezi. Együtt azt a sokoldalú nemzetépítő munkát idézik fel, amely Széchenyi életművének középpontjában állt.

Engel József alkotása, 1880. május 23. [ref.]

A gondoskodás keze

József nádor szobra

József nádor bal kezének közeli képe, amint köpenyét tartja.

Történelmi személy és korszak

József nádor (1776–1847), Habsburg főherceg, közel öt évtizeden át töltötte be Magyarország nádori tisztségét. A magyar történelem egyik legmegbecsültebb államférfija lett, aki jelentős szerepet vállalt az ország gazdasági, kulturális és tudományos fejlődésében. Támogatta az oktatást, a közintézményeket, az infrastruktúra fejlesztését, valamint Pest és Buda modernizációját.

Keletkezés és történelmi háttér

A köztéri szobor felállítását már József nádor 1847-es halála után kezdeményezték, ám az 1848–49-es szabadságharc évekre megakasztotta a tervet. Johann Halbig Münchenben elkészítette a bronzszobrot, amely 1860-ban hajón érkezett Pestre, majd közel egy évtizeden át faládában várta sorsát a Városháza udvarán, miközben a költségekről, a helyszínről és még a szobor tájolásáról is hosszas viták folytak. Végül 1869. április 25-én, Ferenc József császár és Erzsébet királyné jelenlétében avatták fel. Nyugodt testtartása, egyik kezével köpenyét finoman összefogó mozdulata, a másikban tartott kalapja nem hatalmat, hanem gondoskodó vezetést és felelősségteljes szolgálatot sugall.

Johann Halbig alkotása, 1869. április 25. [ref.]

Az elvhűség keze

Kossuth-emlékmű

Kossuth Lajos részben felemelt bal öklének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

A Kossuth-emlékmű középpontjában Kossuth Lajos, az 1848-as első felelős magyar kormány pénzügyminisztere áll. Körülötte a Batthyány-kormány tagjai sorakoznak, köztük Batthyány Lajos, Széchenyi István, Deák Ferenc, Eötvös József és más meghatározó államférfiak. Az emlékmű egy egész történelmi nemzedék előtt tiszteleg.

Keletkezés és történelmi háttér

A Horvay János által készített emlékművet 1927. november 6-án avatták fel az Országház mellett. 1952-ben eltávolították, majd Dombóváron őrizték meg, végül 2014-ben az eredeti pontos másolatát állították fel ismét Budapesten. Kossuth enyhén előrelép, bal kezét részben felemelve ökölbe szorítja, míg jobb keze lazán hátraereszkedik. Ez a visszafogott gesztus nem szónoki lendületet, hanem belső meggyőződést és rendíthetetlen eltökéltséget fejez ki.

Horvay János alkotása, 1927. november 6.; 2014-ben rekonstruálva. [ref.]

Az önuralom keze

Savoyai Jenő herceg lovasszobra

Savoyai Jenő jobb kezének közeli képe hadvezéri pálcával.

Történelmi személy és korszak

Savoyai Jenő herceg (1663–1736) a Habsburg Monarchia egyik legjelentősebb hadvezére volt. A törökök felett aratott győzelmei, különösen az 1697-es zentai csata, döntő szerepet játszottak Magyarország felszabadításában, és hosszú időre megváltoztatták Közép-Európa politikai viszonyait.

Keletkezés és történelmi háttér

Róna József eredetileg Zenta városa számára készítette a lovasszobrot, ám a szükséges anyagi fedezetet nem sikerült előteremteni. A művet 1899-ben a Műcsarnok előtt állították ki, majd Ferenc József császár javaslatára a Budai Vár előtti tér lett végleges helye. A király úgy vélte, hogy Savoyai Jenő méltó arra, hogy a palota előtt álljon, hiszen meghatározó szerepet játszott Magyarország felszabadításában. A szobrot 1900-ban avatták fel, a második világháborúban megsérült, 1968-ban lebontották, majd restaurálását követően 1971-ben ismét felállították. A kompozícióban Savoyai bal kezével fékezi lovát, jobbjában hadvezéri pálcát tart, miközben feszült figyelemmel szemléli a csata alakulását. A mozdulat nem támadást, hanem fegyelmezett önuralmat sugároz.

Róna József alkotása, 1899. [ref.]

A nyugalom keze

Mátyás király kútja

A sólymász kezének közeli képe a sólyom karmaival.

Történelmi személy és korszak

A sólymász Alajos Strobl 1904-ben elkészült Mátyás-kútjának egyik mellékalakja. A szökőkút Mátyás király vadászatból való visszatérését ábrázolja, vadászokkal, állatokkal és udvari kísérőkkel körülvéve. Bár a király áll a kompozíció középpontjában, a sólymász a királyi vadászat csendesebb oldalát jeleníti meg, ahol a solymászat a türelem, a mesterségbeli tudás és az ember és madár közötti bizalom jelképe.

Keletkezés és történelmi háttér

A Mátyás-kutat 1904-ben állították fel a budai Várban, Budapest modern fővárossá válásának időszakában. Strobl Alajos gazdag történetté formálta a kompozíciót, amelyben minden mellékalak hozzájárul a királyi vadászat elbeszéléséhez. A sólymász nyugodtan ül vadászkutyája mellett, miközben karján egy sólyom pihen, létrehozva a szökőkút egyik legcsendesebb és legbensőségesebb jelenetét.

Strobl Alajos alkotása, 1904. [ref.]

A fékező keze

Csikós szobra

A csikós kezének közeli képe, bőrszíjakat tartva.

Történelmi személy és korszak

A csikós a magyar Alföld egyik legismertebb alakja, akit kivételes lovas tudása és a lovakkal kialakított szoros kapcsolata tett híressé. Több mint egyszerű lovas vagy pásztor: nemzedékeken át öröklődő gyakorlati tapasztalatot, türelmet és az ember és állat közötti kölcsönös bizalmat testesíti meg. A szobor nem pusztán az erőt ünnepli, hanem azt a nyugodt magabiztosságot és mesterségbeli tudást, amellyel a csikós egyetlen pillanat alatt képes úrrá lenni a helyzeten.

Keletkezés és történelmi háttér

Vastagh György 1901-ben készítette a szobrot a budai Királyi Lovarda számára. Az alkotás azt a töredékmásodpercet örökíti meg, amikor a ló váratlanul két lábra ágaskodik, a csikós pedig gyakorlott mozdulattal visszavezeti egyensúlyába. A kompozíció nem küzdelmet ábrázol, hanem ember és ló összhangját, egy múló pillanatot alakítva a budapesti szobrászat egyik legdinamikusabb alkotásává.

ifj. Vastagh György alkotása, 1899. [ref.]

A csendes készenlét keze

Ifjúmunkáslány szobra

Az ifjúmunkáslány bal kezének közeli képe zöld bronzpatinával.

Történelmi személy és korszak

A szobor nem egy konkrét személyt, hanem egy eszményített fiatal munkásnőt ábrázol. Az 1960-as évek elején készült, amikor a köztéri szobrászat gyakran a hétköznapi dolgozó embereknek állított emléket. A mű mégsem hősiességet vagy fizikai erőt hangsúlyoz, hanem a fiatalság csendes magabiztosságát, méltóságát és céltudatosságát, emberközeli képet adva a mindennapi életről.

Keletkezés és történelmi háttér

Makrisz Agamemnon 1962 augusztusában készítette a szobrot egy ifjúsági park számára. Az egyszerű munkaruhát viselő fiatal nő nyugodtan áll, visszafogott testtartása mentes minden drámai gesztustól. Egyik keze természetesen a teste mellett pihen, a másik enyhén előrelép, mintha éppen megszólalni vagy elindulni készülne. A fák között megbúvó, zöld patinás bronzalak szinte belesimul környezetébe, így a látogatónak kell felfedeznie, nem pedig a szobornak felhívnia magára a figyelmet.

Makrisz Agamemnon alkotása, 1962. augusztus. [ref.]

A kitartás keze

Gerhardus és Julianus szobra

Julianus barát bal kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

Julianus barát 13. századi domonkos szerzetes volt, aki leginkább a keleti magyarok felkutatására indított útjairól ismert. 1235-ben több társával együtt kelet felé indult. Ketten visszafordultak, Gerhardus testvér pedig még céljuk elérése előtt meghalt. Julianus egyedül folytatta útját, és a Volga vidékén megtalálta a keleti magyarokat. Egy későbbi útján hírt hozott a közeledő mongolokról, akiknek hadjáratai hamarosan alapjaiban változtatták meg a térséget.

Keletkezés és történelmi háttér

Antal Károly 1937-es szobra az expedíció teljesítményének és áldozatának állít emléket. Ahelyett, hogy magát a felfedezést ábrázolná, a küzdelem egy pillanatát ragadja meg. Gerhardus Julianusra támaszkodik, miközben Julianus egyik karjával támogatja társát, a másikkal pedig kelet felé mutat. A kompozíció a kitartás, a barátság és az elszántság történetévé válik. A mű ereje a két alak kapcsolatában rejlik. Az egyik kar terhet hordoz, a másik irányt mutat. Együtt azt sugallják, hogy a kitartáshoz egyszerre van szükség támogatásra és célra: továbbmenni a nehézségek ellenére, miközben a távoli cél szem előtt marad.

Antal Károly szobra, 1937. [ref.]

Az örökség keze

A Nemzeti Múzeum timpanonjának szobrai

A Történelmet jelképező nőalak kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

A Nemzeti Múzeum timpanonjának hét alakja balról jobbra a Drávát, a Művészetet, a Tudományt, Pannóniát, a Történelmet, a Hírnevet és a Dunát ábrázolja. A két folyó Magyarországot jelképezi, míg az allegorikus alakok a 19. század első felének szellemi és kulturális eszményeit testesítik meg.

Keletkezés és történelmi háttér

Az 1842-ben Rafael Monti és Ludwig Schaller által készített szoborcsoport a Magyar Nemzeti Múzeum homlokzatának koronája. Középen Pannónia két kezében babérkoszorút tart, amelyeket ellentétes irányba nyújt ki, mintha az érdemeket kapcsolná össze a hazával. A reformkor szellemében megalkotott kompozíció a tudás, a kultúra, a történelem és a nemzeti identitás összhangját ünnepli, azt sugallva, hogy az örökség nem egyetlen nemzedék műve, hanem közös alkotás.

Rafael Monti és Ludwig Schaller szobrai, 1842. [ref.]

A végzet keze

Árpád fejedelem szobra

Árpád fejedelem kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

Árpád fejedelem (kb. 845–907) hagyományosan a honfoglalás korának vezetőjeként ismert, aki a magyar törzseket a 9. század végén a Kárpát-medencébe vezette. Életének részletei bizonytalanok, mégis meghatározó helyet foglal el a magyar történeti emlékezetben mint az a személy, aki népét a későbbi Magyarország területére vezette. Idővel az eredet, a vezetés és a közös sors jelképévé vált.

Keletkezés és történelmi háttér

Zala György 1912-ben elkészült lovasszobra a Halászbástya szoborprogramjának része. Olyan korszakban született, amikor Magyarország múltjának meghatározó alakjait kívánta megörökíteni. Árpádot magabiztos vezetőként ábrázolja, amint tekintetével a birtokba vett földet szemléli. Keze egy buzogányon nyugszik, amely a vezetői hatalom jelképe, miközben lova nem vágtat, hanem készenlétben áll. Közelről nézve a nyugodtan pihenő kéz visszafogottságával vonja magára a figyelmet. A fegyver jelen van, de használaton kívül marad; a tekintély inkább sugallt, mintsem erővel érvényesített.

Zala György szobra, 1912. [ref.]

További oldalak és nézőpontok:

Kolodko nyomában.|A teljes szoborjegyzék megtekintése.|Keresés a gyűjteményben.|Térkép megnyitása.