Budapesti kezek
en · hu

Kezek, amelyek építenek és formálják a világot.

KITARTÁS

Feltalálók, építők, gondolkodók — gesztusok, amelyek az emberi erőfeszítést, kitartást és ambíciót tükrözik.

Kezek, gesztusok és szobrok melyek az emberi törekvést jelenítik meg — felfedezés, találékonyság, mesterségbeli tudás, tanulás, kitartás és törekvés.

A feltalálás keze

A Budapesti Műszaki Egyetem bejárati szobrai

Az egyik bejárati szobor kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

A Budapesti Műszaki Egyetem főbejáratánál álló szobrok a műszaki tudományokat személyesítik meg: a gépészetet, a vegyészetet, az építészetet és a mérnöki tudományokat. A négy allegorikus alak együtt egy olyan egyetem önbizalmát fejezi ki, amely a tudást gondos tervezéssel, számítással és alkotó munkával gyakorlati eredményekké alakítja.

Keletkezés és történelmi háttér

A szobrokat 1909-ben helyezték el az egyetem homlokzatán, amikor a mérnöki tudás és az iparosodás Magyarország fejlődésének meghatározó tényezői voltak. A második világháború végén, 1945-ben elpusztultak, majd 2007-ben, az egyetem fennállásának 225. évfordulójára egy fennmaradt fénykép alapján újjáépítették és eredeti helyükre állították őket. Ma a hallgatók és kutatók egymást követő nemzedékeit kapcsolják össze, a pusztításon, az újjáépítésen és a technológiai fejlődésen átívelő folytonosságot, valamint a mérnöki gondolkodás alkotó szellemét jelképezve.

Senyei Károly szobrai, 1909 (újjáépítve 2007-ben). [ref.]

A gépészetet jelképező alak keze. A gépészetet jelképező szobor az egyetem bejáratánál. Az építészetet jelképező szobor az egyetem bejáratánál. A vegyészetet jelképező szobor az egyetem bejáratánál. A mérnöki tudományokat jelképező szobor az egyetem bejáratánál. A négy újjáépített bejárati szobor egyik oldalról.

A nyugalom keze

Mátyás király kútja

A sólymász kezének közeli képe a sólyom karmaival.

Történelmi személy és korszak

A sólymász Alajos Strobl 1904-ben elkészült Mátyás-kútjának egyik mellékalakja. A szökőkút Mátyás király vadászatból való visszatérését ábrázolja, vadászokkal, állatokkal és udvari kísérőkkel körülvéve. Bár a király áll a kompozíció középpontjában, a sólymász a királyi vadászat csendesebb oldalát jeleníti meg, ahol a solymászat a türelem, a mesterségbeli tudás és az ember és madár közötti bizalom jelképe.

Keletkezés és történelmi háttér

A Mátyás-kutat 1904-ben állították fel a budai Várban, Budapest modern fővárossá válásának időszakában. Strobl Alajos gazdag történetté formálta a kompozíciót, amelyben minden mellékalak hozzájárul a királyi vadászat elbeszéléséhez. A sólymász nyugodtan ül vadászkutyája mellett, miközben karján egy sólyom pihen, létrehozva a szökőkút egyik legcsendesebb és legbensőségesebb jelenetét.

Strobl Alajos alkotása, 1904. [ref.]

A sólymász keze a karján ülő sólyommal. A sólymász a sólyommal és vadászkutyájával. A nyugodtan ülő vadászkutya közeli képe. Két vadász és kutyáik a Mátyás-kút mellett. Ülő nőstényalak a fiatal szarvassal. A fiatal szarvas fejének közeli képe.

A fékező keze

Csikós szobra

A csikós kezének közeli képe, bőrszíjakat tartva.

Történelmi személy és korszak

A csikós a magyar Alföld egyik legismertebb alakja, akit kivételes lovas tudása és a lovakkal kialakított szoros kapcsolata tett híressé. Több mint egyszerű lovas vagy pásztor: nemzedékeken át öröklődő gyakorlati tapasztalatot, türelmet és az ember és állat közötti kölcsönös bizalmat testesíti meg. A szobor nem pusztán az erőt ünnepli, hanem azt a nyugodt magabiztosságot és mesterségbeli tudást, amellyel a csikós egyetlen pillanat alatt képes úrrá lenni a helyzeten.

Keletkezés és történelmi háttér

Vastagh György 1901-ben készítette a szobrot a budai Királyi Lovarda számára. Az alkotás azt a töredékmásodpercet örökíti meg, amikor a ló váratlanul két lábra ágaskodik, a csikós pedig gyakorlott mozdulattal visszavezeti egyensúlyába. A kompozíció nem küzdelmet ábrázol, hanem ember és ló összhangját, egy múló pillanatot alakítva a budapesti szobrászat egyik legdinamikusabb alkotásává.

ifj. Vastagh György alkotása, 1899. [ref.]

A csikós keze, amint erősen fogja a bőrszíjakat. A felágaskodó ló feje a csikós kinyújtott karja mellett. A csikós leengedett kezének közeli képe. A felágaskodó ló és a csikós felsőteste. A ló feje alulnézetből a csikós karjával. A ló és a csikós felsőteste elölnézetből.

Az örökség keze

A Nemzeti Múzeum timpanonjának szobrai

A Történelmet jelképező nőalak kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

A Nemzeti Múzeum timpanonjának hét alakja balról jobbra a Drávát, a Művészetet, a Tudományt, Pannóniát, a Történelmet, a Hírnevet és a Dunát ábrázolja. A két folyó Magyarországot jelképezi, míg az allegorikus alakok a 19. század első felének szellemi és kulturális eszményeit testesítik meg.

Keletkezés és történelmi háttér

Az 1842-ben Rafael Monti és Ludwig Schaller által készített szoborcsoport a Magyar Nemzeti Múzeum homlokzatának koronája. Középen Pannónia két kezében babérkoszorút tart, amelyeket ellentétes irányba nyújt ki, mintha az érdemeket kapcsolná össze a hazával. A reformkor szellemében megalkotott kompozíció a tudás, a kultúra, a történelem és a nemzeti identitás összhangját ünnepli, azt sugallva, hogy az örökség nem egyetlen nemzedék műve, hanem közös alkotás.

Rafael Monti és Ludwig Schaller szobrai, 1842. [ref.]

A Történelmet jelképező nőalak író keze. A Drávát jelképező szobor. A Művészetet és a Tudományt jelképező szobrok. Pannónia központi alakja két babérkoszorúval. A Történelmet jelképező szobor. A Hírnevet jelképező szobor.

A fegyelem keze

Tornászlányok szobra

Egy tornászlány kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

Győri Dezső (1908–1979) szobrász köztéri alkotásai gyakran követték a hivatalos témákat, miközben megőrizték a mozgás és az emberi test természetes ábrázolását. Az 1958-as Tornászlányok című szoborcsoport egy karikagyakorlat pillanatát ragadja meg. Alakjai kecsesek és energikusak, ugyanakkor nem az elérhetetlen sportolói tökéletességet, hanem a mindennapi erőt, az összehangolt mozgást és a kitartó gyakorlást jelenítik meg.

Keletkezés és történelmi háttér

A szobrot a Stadionkertben, a Népstadion sportszobrainak ünnepélyes sétánya mellett állították fel, ahol a mozgást és a testkultúrát bemutató szabadtéri szoboregyüttes részévé vált. Egy olyan korszakban készült, amikor a sport fontos szerepet játszott az állami ideológiában, ezért egyszerre tükrözi korának optimizmusát és elvárásait. Történeti jelentésén túl összehangolt mozdulatai csendesen azt a fegyelmet, ismétlést és kitartást idézik fel, amelyből a valódi tudás megszületik.

Győri Dezső alkotása, 1958. [ref.]

Egy tornászlány keze karikát tart. Egy tornászlány felsőteste magasba emelt karikával. Egy másik tornászlány felsőteste karikával. Egy harmadik tornászlány a karikán keresztül néz. Három tornászlány karikagyakorlat közben.

A pontosság keze

Íjász szobor

Az íjász húzó kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

Az Íjász a pontosság, az összpontosítás és a fegyelmezett testi uralom eszményeit testesíti meg, amelyek különösen közel álltak az 1920-as évek kulturális szemléletéhez. A bronzalak azt a felfüggesztett pillanatot ragadja meg közvetlenül a nyílvessző elengedése előtt, amikor test, elme és mozdulat tökéletes összhangba kerül.

Keletkezés és történelmi háttér

Kisfaludi Strobl Zsigmond 1925-ben készült alkotása kivételes anatómiai megfigyelést ötvöz figyelemre méltó mozgásérzettel. Egy olyan korszakban született, amikor az atlétikus test és a klasszikus eszmények a modern törekvések jelképeivé váltak. A szobor az erőt nem puszta fizikai hatalomként, hanem fegyelemmel irányított energiaként mutatja be. A kifeszített íj és a gondosan beállított kezek egyetlen múló pillanatot alakítanak időtlen tanulmánnyá az összpontosításról, az egyensúlyról és a pontosságról.

Kisfaludi Strobl Zsigmond szobra, 1925. [ref.]

Az íjász ujjai megfeszítik az íjhúrt. A húzó kéz az íjász fejével a háttérben. Közeli kép az íjat tartó kézről. Az íjász összpontosító arca kifeszített íjjal. Az Íjász szobra hátulról, oldalnézetből. Az Íjász szobrának teljes képe kifeszített íjjal.

Az innováció keze

Steve Jobs szobra

Steve Jobs kezének közeli képe az első iPhone-nal.

Történelmi személy és korszak

Steve Jobs (1955–2011) látnoki újító és az Apple társalapítója volt, aki meghatározó szerepet játszott olyan termékek létrehozásában, mint az iPhone, alapvetően formálva át a technológiát, az ipari formatervezést és a mindennapi kommunikációt. Az egyszerűséghez, az integrációhoz és a felhasználóközpontú tervezéshez való következetes ragaszkodása a digitális korszak egyik meghatározó szemléletévé vált, amely ma is tervezők, mérnökök és vállalkozók nemzedékeit inspirálja.

Keletkezés és történelmi háttér

Tóth Ernő 2011-es szobra, amelyet nem sokkal Jobs halála után avattak fel, jellegzetes előrelépő testtartásában ábrázolja őt, a gesztust és a jelenlétet hangsúlyozva a portréhűség helyett. A Graphisoft Parkban felállított alkotás Budapest helyét is jelképezi a globális technológiai közösségben. Az előrenyújtott kéz egyszerre idézi a bemutatás és a meghívás gesztusát, mintha a következő ötletet kínálná fel még megszületése előtt. Ebben az értelmezésben az innováció nem egyszeri áttörés, hanem a jövőkép, a technológia és az emberi élmény folyamatos finomítása.

Tóth Ernő szobra, 2011. december 21. [ref.]

Steve Jobs keze az első iPhone-t tartja. Steve Jobs másik keze előrenyújtva. A Steve Jobs-szobor felsőteste, mindkét kézzel. A Steve Jobs-szobor oldalnézetből fák között. A Steve Jobs-szobor a Graphisoft székházával a háttérben.

Az érvelés keze

Sakkozók szobra

A sakkmester kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

A szobor egy mestert és tanítványát ábrázolja egy feszült végjáték közepén. Nem konkrét történelmi személyeket jelenít meg, hanem Budapest gazdag sakkhagyományát idézi fel, ahol a sakk a parkok, kávéházak, fürdők és közterek mindennapi szellemi játéka, egyszerre társasági esemény és gondolkodói kihívás.

Keletkezés és történelmi háttér

Tóth Ernő 2010-ben készült bronzcsoportja azok közé az emberléptékű köztéri alkotások közé tartozik, amelyek közvetlen kapcsolatot teremtenek a látogatóval. Nem talapzaton áll, hanem a kavicsos sétányon, és egy valódi végjátékállást jelenít meg, két földre hullott bábuval. A mester mutató keze, a tanítvány elmélyült figyelme és a szétszóródott figurák láthatóvá teszik azt a szellemi párbajt, amely egyébként csak a játékosok gondolataiban zajlik.

Tóth Ernő szobra, 2010. [ref.]

A sakkmester a tábla fölé hajol. A sakkmester oldalnézetből. Az ülő sakkozó elmélyülten figyeli a táblát. Alulnézetből a mutató sakkmester. A sakkmester portréja mutató kézzel. Felülnézet a sakktáblára a leesett bábukkal.

Az összetartozás keze

A Pál utcai fiúk szobra

Nemecsek Ernő kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

A Pál utcai fiúk szobra Molnár Ferenc 1906-os regényének emlékezetes alakjait idézi meg, akik saját hazájukként védelmezik szeretett játszóterüket, a grundot. A gyorsan modernizálódó Budapest hátterében játszódó történet a barátságról, a hűségről, a bátorságról, valamint a felelősség és a veszteség első megtapasztalásáról szól.

Keletkezés és történelmi háttér

Szanyi Péter 2007-ben felavatott bronzcsoportja a regény eredeti helyszínének közelében áll, mintha a grund közvetlenül a mai Budapest utcáiba nyílna. A játék és a beszélgetés pillanatában megörökített fiúk felidézik a regény stratégiai gondolkodással, rivalizálással, képzelőerővel és barátsággal teli világát. Közösségük a felnőtt társadalom kicsinyített tükre, ahol az összetartozás bizalomból, hűségből és közös élményekből születik.

Szanyi Péter szobra, 2007. szeptember 28. [ref.]

Nemecsek Ernő golyót dob. Egy másik fiú kezei guggolás közben. Két fiú, köztük Nemecsek, golyózik. Egy álló fiú figyeli a játékot. Két fiú a háttérből nézi a játékot. Három Pál utcai fiú golyózik.

A kecsesség keze

Keleti Ágnes szobra

Keleti Ágnes bal kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

Keleti Ágnes (1921–2025) magyar–izraeli tornász, holokauszttúlélő, edző és minden idők legeredményesebb magyar női olimpikonja volt, aki tíz olimpiai érmet, köztük öt aranyérmet nyert. Rendkívüli életútja nemcsak a sportteljesítmény, hanem a túlélés, a megújulás és a Budapestet Izraellel összekötő személyes történet jelképe is lett.

Keletkezés és történelmi háttér

Lelkes Márk bronzszobrát 2026-ban, nem sokkal Keleti Ágnes 104 éves korában bekövetkezett halála után avatták fel. A teljes spárgában ábrázolt olimpiai bajnok alakja egyszerre idézi fel a huszadik század közepének tornászati eleganciáját és azt a rendkívüli hosszú életet, amely különleges tiszteletet vívott ki számára. Egykori otthona közelében állva a szobor a világszintű sporteredményeket Budapest mindennapi városi emlékezetének részévé teszi.

Lelkes Márk szobra, 2026. március 30. [ref.]

Keleti Ágnes bal keze elegánsan nyújtott ujjakkal. Keleti Ágnes jobb keze tornászmozdulat közben. Keleti Ágnes portréja felemelt karokkal. Keleti Ágnes felsőteste hátrahajolva. Keleti Ágnes oldal-hátulnézetből teljes spárgában. A Keleti Ágnes-szobor elölnézetből.

A tanulás keze

Klebelsberg Kunó emlékműve

Klebelsberg Kunó jobb kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

Klebelsberg Kunó (1875–1932) vallás- és közoktatásügyi miniszterként a két világháború közötti Magyarország kulturális és oktatáspolitikájának egyik legfontosabb alakja volt. A trianoni békeszerződés után falusi iskolák, egyetemek, múzeumok, könyvtárak és külföldi magyar kulturális intézetek létrehozását támogató programja annak a meggyőződésnek lett jelképe, hogy a nemzeti megújulás alapja a tudás, a műveltség és a kultúra.

Keletkezés és történelmi háttér

Grantner Jenő 1939-ben felavatott emlékműve Klebelsberget a Tudomány és a Művészet allegorikus alakjai között ábrázolja. A kompozíció nem az államhatalmat hangsúlyozza, hanem azt a hitet, hogy a nemzeti fejlődés alapja a szellemi élet. A megszólító gesztust tevő államférfit a két ülő alak időtálló kísérőként veszi körül, együtt megfogalmazva azt az eszmét, hogy a tanulás, a kultúra és az alkotás a jövőbe való befektetés.

Grantner Jenő emlékműve, 1939. május 9. [ref.]

Klebelsberg jobb keze márványtömbön nyugszik. Klebelsberg Kunó portréja alulnézetből. Klebelsberg ellazult bal keze. A Klebelsberg-emlékmű teljes alakja. A Művészet allegorikus nőalakja. A Tudomány allegorikus férfialakja.

Az összekapcsolás keze

Baross Gábor szobra

Baross Gábor bronzkezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

Baross Gábor (1848–1892), az „vasminiszterként” ismert magyar politikus közlekedési miniszterként meghatározó szerepet játszott a magyar vasúthálózat államosításában és fejlesztésében. Reformjai egységes közlekedési rendszert hoztak létre, erősítve a gazdasági kapcsolatokat és szorosabban összekötve Budapestet a vidéki városokkal, valamint Közép-Európa nemzetközi útvonalaival.

Keletkezés és történelmi háttér

Szécsi Antal 1898-ban felavatott emlékműve nemcsak Barossnak, hanem a modern közlekedés eszméjének is emléket állít. Az allegorikus mellékalakok a vasutat, a hajózást, a kereskedelmet és a kommunikációt jelenítik meg, érzékeltetve, hogy egy ország összekapcsolása számos rendszer együttműködésén múlik. A Keleti pályaudvar előtt álló alkotás ma is utazók ezreit fogadja, emlékeztetve arra, hogy az infrastruktúra egyszerre formálja a történelmet és a mindennapi életet.

Szécsi Antal szobra, 1898. november 20. [ref.]

Baross Gábor egyik kezét a csípőjén nyugtatja. Baross Gábor szobra alulnézetből. Hermész babérágat emel a magasba az emlékmű mellett. Ülő allegorikus alak hajóval a háttérben. A folyami közlekedést jelképező allegorikus alak. Allegorikus alak tollal, mögötte gőzmozdonnyal.

A mindennapi élet kezei

Teleki téri szobrok

A handlé bronzkezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

A lámpagyújtó és a handlé a Józsefváros mindennapjait alakító munkásokat és kereskedőket idézi meg a 19. század végétől kezdve, míg gróf Teleki László (1811–1861) a tér névadójaként a reformkori politika és irodalom emlékét őrzi. Együtt a gázlámpák, piacok és kisiparosok világát kapcsolják össze azzal a történelmi örökséggel, amely Teleki tér arculatát formálta.

Keletkezés és történelmi háttér

Mészáros Attila 2024-ben felavatott szoborcsoportja a Teleki tér megújításának részeként kapcsolja össze a környék társadalmi múltját a mai közösségi élettel. A kompozíció nem nemzeti hősöket állít középpontba, hanem azokat a hétköznapi embereket, akik munkájukkal évtizedeken át formálták a városrészt. A földszinten, padok, sétányok és játszóterek között elhelyezett alakok természetesen olvadnak bele a tér életébe, így a látogatók nemcsak szemlélői, hanem résztvevői is lehetnek a történetnek.

Mészáros Attila szobra, 2024. szeptember 10. [ref.]

A handlé két keze, jól látható kabátredőkkel. A handlé egyik kezét a járókelők felé nyújtja. A handlé felsőteste kalapban. A lámpagyújtó egyik kezét a gázlámpa felé emeli. A lámpagyújtó létrán áll az ég hátterében. Kis kutya néz fel a létra tövéből.

A meggyőződés keze

Kossuth Lajos emlékmű

Kossuth Lajos mutató kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

Kossuth Lajos (1802–1894) a 19. századi magyar közélet meghatározó alakja volt, akit a függetlenség és a hazafiság szimbólumaként őriz a nemzeti emlékezet. Államférfiként, újságíróként és kormányzó-elnökként a Habsburg Birodalom elleni 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a nemzeti önrendelkezés egyik legfontosabb szószólója volt.

Keletkezés és történelmi háttér

Kisfaludi Strobl Zsigmond 1952-es emlékműve Kossuthot fegyelmezett, méltóságteljes testtartásban ábrázolja, a kitartást hangsúlyozva a drámai cselekvés helyett. Az 1950-es évek elején felállított emlékmű jól mutatja, hogy az egymást követő politikai korszakok újra és újra értelmezték Kossuth alakját, miközben megőrizték őt a magyar történelem egyik maradandó alakjaként. Előrenyújtott keze nem parancsot, hanem meggyőződést sugall: ma is a polgári felelősségre, a közös párbeszédre és a közjó iránti elkötelezettségre hív.

Kisfaludi Strobl Zsigmond emlékműve, 1952. szeptember 19. [ref.]

Kossuth Lajos előrenyújtott keze. A Kossuth Lajos-szobor portréja. Az emlékmű egyik alakja Kossuth felé tekint. Az emlékmű egy másik alakja. Egy alak hátulnézetből Kossuth felé fordul. Gyermekét oltalmazó nőalak az emlékmű szoborcsoportjából.

A kitartás keze

Gerhardus és Julianus szobra

Julianus barát bal kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

Julianus barát 13. századi domonkos szerzetes volt, aki leginkább a keleti magyarok felkutatására indított útjairól ismert. 1235-ben több társával együtt kelet felé indult. Ketten visszafordultak, Gerhardus testvér pedig még céljuk elérése előtt meghalt. Julianus egyedül folytatta útját, és a Volga vidékén megtalálta a keleti magyarokat. Egy későbbi útján hírt hozott a közeledő mongolokról, akiknek hadjáratai hamarosan alapjaiban változtatták meg a térséget.

Keletkezés és történelmi háttér

Antal Károly 1937-es szobra az expedíció teljesítményének és áldozatának állít emléket. Ahelyett, hogy magát a felfedezést ábrázolná, a küzdelem egy pillanatát ragadja meg. Gerhardus Julianusra támaszkodik, miközben Julianus egyik karjával támogatja társát, a másikkal pedig kelet felé mutat. A kompozíció a kitartás, a barátság és az elszántság történetévé válik. A mű ereje a két alak kapcsolatában rejlik. Az egyik kar terhet hordoz, a másik irányt mutat. Együtt azt sugallják, hogy a kitartáshoz egyszerre van szükség támogatásra és célra: továbbmenni a nehézségek ellenére, miközben a távoli cél szem előtt marad.

Antal Károly szobra, 1937. [ref.]

Julianus barát keze kelet felé mutat. Julianus nyugvó keze sziklákkal a háttérben. Julianus barát portréja a távolba tekintve. Gerhardus testvér portréja előrehajolva, kimerülten. Gerhardus Julianusra támaszkodik, aki kelet felé mutat.

A végzet keze

Árpád fejedelem szobra

Árpád fejedelem kezének közeli képe.

Történelmi személy és korszak

Árpád fejedelem (kb. 845–907) hagyományosan a honfoglalás korának vezetőjeként ismert, aki a magyar törzseket a 9. század végén a Kárpát-medencébe vezette. Életének részletei bizonytalanok, mégis meghatározó helyet foglal el a magyar történeti emlékezetben mint az a személy, aki népét a későbbi Magyarország területére vezette. Idővel az eredet, a vezetés és a közös sors jelképévé vált.

Keletkezés és történelmi háttér

Zala György 1912-ben elkészült lovasszobra a Halászbástya szoborprogramjának része. Olyan korszakban született, amikor Magyarország múltjának meghatározó alakjait kívánta megörökíteni. Árpádot magabiztos vezetőként ábrázolja, amint tekintetével a birtokba vett földet szemléli. Keze egy buzogányon nyugszik, amely a vezetői hatalom jelképe, miközben lova nem vágtat, hanem készenlétben áll. Közelről nézve a nyugodtan pihenő kéz visszafogottságával vonja magára a figyelmet. A fegyver jelen van, de használaton kívül marad; a tekintély inkább sugallt, mintsem erővel érvényesített.

Zala György szobra, 1912. [ref.]

Árpád keze a buzogányon, kék ég előtt. Árpád keze a kantárt tartja, a ló és a palást részletével. Árpád portréja buzogánnyal a kezében, felhős ég előtt. Árpád lovasszobra oldalnézetből, felhős háttérrel.

További oldalak és nézőpontok:

Memento · Alkotás · Odaadás · Kitartás

A teljes szoborjegyzék megtekintése.